Menekülés [antikvár]

1. Meg nem nevezett európai ország, 2026 Albert negyvenéves, ereje teljében lévő férfi. Nem éppen szálfa termetű, nem is törpe: testmagassága csaknem eléri a száznyolcvan centimétert. Vékony alkatának köszönhetően nem feszülnek rajtavastag izmok, csontozata mindazonáltal tömör, inai eltép-hetetlenek, miként a párducé. Még sohasem tört el semmije, holott gyerekkorától kezdve számos verekedésben volt része. Napbarnított bőre ráfeszül szikár hűsára; alkarján, lapos hasán és erős combjain kirajzolódnak a szétszakíthatatlannak tűnő rostok. A férfi annak a szikkadt-szívós fajtának a tagja, amely tíz-tizenkét órán át képes kapálni a tűző napon, forgácsolni, szegecselni fojtó gyári bűzben és zajban, avagy éppen rabszolgamunkát végezve, harminc kilós ládákat hordani poros raktárakba. Szürke szeme egy árnyalattal világosabb a kissé hajlott hátára simuló bádogszürke, kopott zubbonynál. Vörösbarna barkója derékszögben serken húsos szája felé. Kettős állán durva sörte feketéllik, dörzspapírként serceg, amikor szokásához híven végighúzza rajta tömpe ujjait, ha valamin erősen elgondolkodik. Hosszú nyakából hegyes ádámcsutka ugrik elő. Hangja reszelős, közönséges. Mélyen