Berettyóújfalu [antikvár]

A bihari kistérség központjaBerettyóújfalu 1970-ben egyesült a Berettyó folyó bal partján lévő Berettyószentmártonnal. Ez jelentős lépésvolt ahhoz, hogy 1979-ben ismét városi rangra emelkedjen.A legjelentősebb bihari hajdúváros 25 km-re a román-magyar határtól, a 42-es és a 47-es főútvonalak menténfekszik. A település a bihari régió természetes központja, ahol egy iskolaévben közel négyezer diák tanul. Központ,szerepét erősíti a hétszáz ágyas Területi Kórház is.A település határában, a 42. számú főút mentén található Árpád-kori templom műemlék. Építésének ideje aX1I-XIII. századra tehető. Működéséről nem maradt fenn írásos emlék a tatárjárást követően. A XIX. századbanmég mind a két tornya látszott. Mára már csak egy maradt, amelyet Csonka toronynak neveznek.Ha az autóbusz-pályaudvarról érkezünk Berettyóújfalu központjába, jobb oldalon szembeötlik az országzászló,rajta a bihari lokálpatrióták kedvenc Nadányi-idézete: Él Bihar! Élteti szent hite!" A tér közepén a kovácsoltvaskerítéssel elkerített parkban emléktáblával jelölték az olimpiai tölgyeket. Az öregebbet Kabos Endre ültette 1936-ban, a fiatalabbat a város szülötte, Bujdosó Imre, aki az aranyérmes kardcsapat tagja volt a szöuli olimpián.A Kálvin teret a 47-es főútvonal szeli ketté. Az út másik oldalán található református kőtemplomot 1817-benépítették a tűz martalékává vált régi helyén. Az épület külső falán Liszt Ferenc portrédomborműves emléktáblájahirdeti, hogy az itt található orgona egykor a híres komponista féltett hangszere volt.A Berettyó és az Ér folyók szövevényes vízhálózatával borított vidék szárazulatain - már több mint 6000éve - fejlett mezőgazdasági kultúrát honosított meg az itt élő lakosság. A honfoglalás után, Berettyóújfalu maihelyén és határában 14-15 faluból álló településcsoport alakult ki, melynek központja Herpály volt. Az itt találhatótelepülések első írásos említése a XIII. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- éspénzszedő hely volt. Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot is adományozott a településnek. Berettyóújfalu1608. május 23-án Báthori Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ez a privilégiuma megszűnik a századvégére. A XIX. század közepén elkezdődött a Berettyó szabályozása, és ez jelentősen megváltoztatta a táj arculatát.Megszűnt a régi vízi világ, lassan visszahúzódott a mocsár, a sárrét. 1858-ban adják át a Püspökladány-Nagyváradvasútvonalat, és ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. 1874/75-ben új emeletes községháza épül.A Trianont követő csonka országban három nagyközséget megyeszékhellyé léptettek elő. (Berettyóújfalu ezta címet huszonöt éven keresztül birtokolhatta.) Nagy feladat hárult rájuk. A faluvárost, ahogy Nadányi Zoltánnevezte Berettyóújfalut, csak ideiglenes központnak tekintették, de a település vezetői éltek a történelem adtalehetőséggel, és soha nem látott fejlesztésbe kezdtek. A gazdasági fellendülést szellemi pezsdülés is követte. Ehhezaz időszakhoz fűződik a postapalota, a leventeház, a tisztviselőtelep, a kórház, a polgári fiúiskola és a reformátuselemi népiskola felépítése. Dr. Fráter László alispán kezdeményezésére lett állandósítva a téli gazdasági iskola,és még levéltár is került.1950 januárjában megindult a Minisztertanács rendeletének végrehajtása: sorra szűntek meg a hivatalok,szervek, szervezetek megyei központjai Berettyóújfaluban. Március 16-án véglegesen egyesült Hajdú és Biharmegye. Berettyóújfalu megyeszékhelyi státusa megszűnt, de központi szerepét Biharban mind a mai napigmegőrizte.A város főterén a református templom kertjében áll Kovács Ferenc kőfaragó I. világháborús emlékműve. Akórházban találhatók Haranghy Jenő színes mozaikjai. A művészettörténész szerint az 1928 körül készített művekHaranghy divatos, közkedvelt alkotásai voltak, amelyeken elvetve a mozaikkészítés hagyományait. üvegablakraemlékeztető kontúrozással kísérletezett. " Az ELZETT irodaépülete előtt három évvel a gyár építése után, 1975-ben avatták Váró Márton 4 méter magas fémkompozícióját. (Az ő domborműve díszíti az új városháza homlokzatifalát is). Az előtérben Fabók Gyula zománckompozíciója látható. Kurucz Imre, a település szobrászművészénekegész alakos szobra, a Napbanéző látható a Városi Strandfürdő és Uszoda bejáratánál. Az ő tervei alapján ésközreműködésével állították fel újra az Ezredéves emlékművel és az Országzászlót. Jelentősek a városban fellelhetőportrédomborművei is: Szabó Pál, Szabó Ferenc, Kabos Endre és Nadányi Zoltán. A felsorolt hírességeken kívüla településhez kötődik még: Szondy István, Bujdosó Imre, Veress Győző, Konrád György, Makk Károly, SalamonBéla, Jeleníts István is.Birizdó Gabriella 325x250 cm-es márvány- és zománcmuráliája fogadja a városunkba vonattal érkezőta felújított vasútállomás várótermében. A régi postapark helyén Szerelempark készült az ő tervei alapján ABessenyei-lakótelep játszótéri plasztikája ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a József