Magyar Borok Évkönyve 2004 [antikvár]

Sokat gondolkodtam, mitől jó egy előszó? Van-e olyan, amit nem írtak már le, koptattak közhellyé? Fontos-e egyáltalán? Nem csak kárba veszett papír és nyomdafesték? A választ eredeti szakmámban, a reklámban találtam meg. A reklám egyperces műfaj. Ha jól megfogod a reklámszpotot, tömören, érthetően elmondod a lényeget, megérteted, hogy miért is jó az, amit ígérsz, és érzéseket tudsz kelteni, azonosulást váltasz ki, nagy valószínűséggel sikert érsz el. Azt gondolom, az előszó is ilyen. Ha sikerül megérinteni Önt, felkelteni érdeklődését, bátrabban lapoz majd bele ebbe a könyvbe.A borászok közt járva megértettem, illetve megéreztem valamit. A bor, mire borrá lesz, már sokkal több, mint bor. Annyi munka, küzdés, vágy, elképzelés és aggodalom tölti ki a napokat, annyi fáradtság, nehezen elkezdett nap és félelem is benne van, hogy alkotója nem tud bölcs távolságot tartani tőle, és termékként kezelni. Tegyük hozzá, nem is ez a dolga. Egy kora reggeli találkozónkon mondta egy borász: "Olyan ez, mint a festészet, benne van az alkotó lelke, szép utáni vágya". Számára az a bor, mint nekem ez a könyv.