Jókai kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye...
Jókai kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye szerint az lehetett, hogy a téma nem ihlette annyira az írót, mint más egyidejű vállalkozásai. Az 1857-58-as gazdasági válság és Jókai akkori pénzügyi nehézségei is motiválták, hogy a pénz, a tőzsde, az eladósodás motívumai foglalkoztatták. A mélyebb indíték Jókai aggódása a nemesség polgárosodásának tévútjai és a polgárság parvenü rangkórsága miatt. Az általa ajánlott javított kapitalizmus eszméjét a regényben Fehér Gyula képviseli, az a ,,hazafi", aki szorgalmával, vasakaratával, gyakorlatiasságával önerőből érvényesül, és a magáéval együtt a közösség ügyét is előre viszi. Nem rangkórságból vagy érdekből, hanem szerelemből vesz feleségül grófleányt. A szerteágazó cselekmény főbb mozzanatai: Borcz Mihály és Torhányi András, a felfuvalkodott, anyagias újnemes és a szédelgő kereskedő egyaránt tönkremegy; gyermekeik érdekházasságával kapcsolatos terveik ellenük fordulnak. Egy másik szálon szerelem fejlődik ki Somlyóházi gróf leánya és Fehér Gyula között: ,,a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda, mint szorgalmas gazdasszony, ha kincseket nem is, de független, senkinek nem bókoló állást tudtak kivívni maguknak". Az egyszerűsítő célzatosságért néhány emlékezetes részlet kárpótol (főleg az Egy farsang az Alföldön című fejezet). A Jókainál szokatlanul puritán stílus és hang sok mindenben Mikszáthot előlegezi.
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.
Az Ön adatainak védelme és a felhasználói élmény javítása érdekében weboldalunk különböző sütiket (cookie) használ.
Az "Összes elfogadása" gomb megnyomásával elfogadja a sütik használatát. A "Testreszabás" gomb megnyomásával a sütikről részletes információkat olvashat és egyedileg beállíthatja azokat.
Cookie-k és Adatvédelem
Mik azok a sütik (cookie-k)?
A cookie-k szöveges fájlok, amelyek egy weboldal információit tárolják a számítógépen. Kétféle sütit különböztetünk meg: az első
az oldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a másik pedig a magasabb szintű felhasználói élményhez szükséges.
Elengedhetetlen sütik
Ezeknek a sütiknek mindig be kell lenniük kapcsolva, mivel segítenek a felhasználói fiókkal kapcsolatos műveletekben és az
adatvédelmi beállítások tárolásában.
Személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések
Az alábbi cookie-k használatával hozzájárulhat a személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések megjelenítéséhez, valamint
segíthet nekünk jobban megérteni és fejleszteni az oldalunk teljesítményét.