Svetislav Basara 1953-ban született Bajina Bastában (Szerbia), mintegy húsz könyve - regény, elbeszélés és esszé - jelent meg. Ez a zseniális, világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű kortárs szerb író több szerb irodalmi díj kitüntetettje, köztük az év könyvének járó Nin-díjat 2006-ban a Parkinson-kór: a kezdet és a vég című regényéért vehette át. A Feljegyzések a biciklistákról című regényét tartják Szerbiában az évtized legjobb regényének. Magyarul 2000-ben a JAK-Osiris kiadásában jelent meg. Demjan Parkinson egy reggel al?Ir egy (arab nyelven sz^vegezett!) szerzidEst, amellyel lemond a nyelvi reform ^tletEnek szerzii jogairŰl. CserEbe obsitoslevelet kap a katonas?gtŰl, egy zacskŰ duk?tot, a hodzsa Ir?s?t szemverEs ellen Es egy kissE sz¸rke posztot a t^r^k diplom?ciai szolg?latban (birinci katib - elsi titk?r), a kinevezEsen egyelire a szEljegyzet: amikor Kemal pasa ?tveszi a hatalmat. Kis ideig l?tjuk iket, amint b˙cs˙zkodnak az isten h?ta m^g^tti anatŰliai vas˙t?llom?son, melynek nevEt nem tudjuk elolvasni, mert (mEg mindig) arab bet°s a felirat. M?r a k^vetkezi pillanatban elborItja iket a hirtelen kerekedett homokvihar ?tl?thatatlan felhije, amely egy idi ut?n Eszakra h˙zŰdik. M?r nincs ott sem Atat¸rk, sem Parkinson, sem az indŰh?z. Demjan Lavrentijevicsnek a kies vidEken nyoma vEsz. T^bbE soha semmit nem hallottam felile, de mint a vil?gban eliadŰdŰ t^rtEnEsek tapasztalt megfigyelije, itt-ott egy-egy esemEnyben felismertem l?thatatlan keze nyom?t Es l?thatŰ befoly?s?t a k¸l^nleges betegsEgnek, amely rŰla kapta a nevEt. A rettenetes kŰr kieszelije, e k^nyv hise, Demjan Lavrentijevics Parkinson hal?l?t vEgkimer¸ltsEg okozta 1947-ben egy kolimai t?borban, ahol Nyikolaj Nyikolajevics Kuznyecov ?lnEv alatt raboskodott. A megtEp?zott Parkinson nEv burk?ban t^lt el tov?bbi negyvenh?rom halotti esztendit - egEszen a peresztrojk?ig, a glasznosztyig Es a SzovjetuniŰ szEthull?s?ig, az ^sszeoml?sig, amelyben az eddigre m?r rehabilit?lt Demjan Lavrentijevicsnek - ha hitelt lehet adni a leIrt esemEnynapt?r Es Eletrajz tEny?lladEk?nak - oroszl?nrEsze volt. K¸l^n^s betegsEgEtil hajtva hal?la pillanat?ig munk?lkodik azon, hogy a vil?g oly rEg elveszett teljessEgEt megprŰb?lja szil?nkjaibŰl ^sszerakni, ?llandŰ harcban a v?llalt betegsEg Es az ?ls?gos egEszsEg kimEr?ival, amelyek a pokol kapuj?n ?t terelik a vil?got forradalmakba, h?bor˙kba, ezotEri?ba Es alkImi?ba. Olyan k^nyv ez, amely olykor a t^rtEnelem menetEt k^veti, Es olyan t^rtEnetIr?s, amely olykor regEnybe csap ?t. A b?tor olvasŰn m˙lik, hol von mag?ban hat?rt m°faj Es m°faj, igaz ?llIt?sok Es valŰtlans?gok k^z^tt.