Főoldal >
Családtörténet, felkavaró önéletrajzi regény, melynek eseményei a második világháború végén budapesti helyszíneken, polgári lakásokban, a vészkorszakban és az azt követő "konszolidációs" időszakban játszódnak. Emlékirat, amelynek alakjai, mulatságos történetei vérbeli regénnyé nemesítik a hiteles társadalomtörténetet.
"Apai nagyanyámat gyerekkoromban gyűlöltem, mert anyámat 1944-ben csaknem elpusztította. Később, már regényíróként jöttem rá, hogy a dolgok ennél ezerszer bonyolultabbak, még az ő esetében is. (…) Főhősömben fölmerül, hogy a család két ága akár legendát is cserélhetne: a zsidónak hitt figuráról kiderül, ősei eredetileg szabatossá tett szászok voltak, a bigott katolikusról pedig, hogy felmenői közt akadhattak zsidók is. Itt a Kárpát-medencében senkinek sincs alapja, hogy felsőbbrendűnek érezze magát bárkivel szemben. Valamennyien legendát cserélhetnénk." (Nyerges András)
"A szerző Voltomiglan című regényével elérkezettnek látta az időt, hogy visszatekintsen családjának, felmenőinek, s ezáltal saját gyerekkorának történetébe, márpedig tudnivaló, hogy az innen fakadó élmények a legfontosabb és leghihetőbb forrásai lehetnek egy írói programnak feltéve, ha az író nem csupán emlékezni, meríteni és szembesülni bátor, hanem a megformáláshoz is megtalálja a szükséges invenciót. Nyergess Andrásnak mindez sikerült. Úgy döntött, hogy helyesebb, ha nem kitalálni próbál hiteles figurákat és történeteket, hanem a valóságos családtagokat idézi föl és jeleníti meg cselekvő, beszélő figuraként. Mivel pedig ezek a szereplők valóban hús-vér alakokként mozognak a papíron, a szerző igen jól tette, hogy így döntött." (Závada Pál)
Erről a könyvről még senki nem írt véleményt, legyen Ön az első...