Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >  Ismeretterjesztő  >  

Bertényi Iván

A címertan reneszánszaTanulmányok

Kiadó: ARGUMENTUM KIADÓ KFT
Oldalszám: 476 oldal
Megjelenés: 2014. november 14.
Méret: 230 mm x 160 mm x 25 mm
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9789634465959

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2465 Ft     2900 Ft

15% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2262 Ft
Szállítás: 2-5 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek

SÁNDOR IVÁN

SÁNDOR IVÁN - A forradalom visszanéz 1956-2016
1565 Ft
1956 Ft
20%
megtakarítás
Bővebb ismertető

Bertényi Iván (1939) fél évszázada foglalkozik a címertannal. Pályája kezdetén
a kibernetika még burzsoá, a heraldika feudális áltudománynak
számított. A szerző ekkor még csak mint az irodalomtörténet segédtudományának
művelője közelíthetett a címerekhez (s Arany János műve
kapcsán lábjegyzetben akkor is magyarázkodnia kellett, lásd A Toldi szerelme heraldikája). Magyarországon a címereknek sokáig szinte egyedüli
kutatója volt. Így elsődlegesen neki köszönhető a címertan reneszánsza.
A szerző sikerrel mutatta ki, hogy a feudális uraik ellen lázadó jobbágyok
is használtak heraldikus jelképeket, s ezzel sikerült hozzájárulnia a címerekkel
szemben akkoriban tanúsított (hivatalos) szigor enyhüléséhez.
A korábbi szerzők által szinte kizárólagosan kutatott családi címerek
körén túllépve Bertényi Iván sikerrel fordította a magyar és a nemzetközi
kutatás figyelmét a Képes Krónika és címeres pecsétjeink irányába. A
Nemzetközi Heraldikai Akadémia és a Nemzetközi Levéltári Tanács
Pecséttani Bizottságának tagjaként - itthon mint a Képző- és Iparművészeti
Lektorátus szakértője - tekintélyét latba vetve igyekezett az újrainduló
hazai címerhasználattól távol tartani az 1970-es-1980-as években
sablonként alkalmazni szokott jelképeket. 1989-ben - Kállai István
professzor társaságában - indítványozta az akkor még államfői funkciókat
betöltő Elnöki Tanácsnak a történelmi magyar államcímerhez való
visszatérést. A címerviták során kimutatta, hogy az államcímerünkben
feltüntetett korona nemcsak a királyság szimbóluma lehet, hanem (több
nyugati ország jelképeihez hasonlóan) a szuverenitás jelképe is. Koronakutatóként
fellépett azon megalapozatlan felfogás ellen, amely a Szent
Koronát (bizonyítékok nélkül) a IV. századi Örményországból származtatja,
s Nagy Károly (768-814) császárrá avatásának a szereplőjévé teszi.
A fenti témákból válogatott tanulmányok mellett a kötetet a "címer"
szó nyelvtörténeti alakulásáról, a heraldikának a régmúlt idők propagandájában
való alkalmazásáról szóló és néhány, a XIV. századi magyar történelem
egyes kérdéseit bemutató írás egészíti ki.

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

Erről a termékről még senki nem írt véleményt, legyen Ön az első...