Asszonyok álmában síró babák

"Tudom, hiábavaló már ezen keseregnem, de állandóan visszaforgatom az időt, és elképzelem, ahogy a szülésznő a mellemre teszi a babámat. Soha nem láttam őt. Most meg kell elégednem egy ultrahang-képpel, meg azzal, ahogyan a fantáziámban él."
"A kisbabák sírása halvány reménysugárt adott, hiszen születnek kisbabák, hiszen hát nem mindegyik hal meg!"
"Így jó minden, ahogyan történt."

Vajon mit él át, aki művi abortusz, spontán vetélés, vagy szülés körüli időszakban elveszíti gyermekét? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel?
Korunkban, amikor a terhesség és születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit érezhetünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként, ahogyan azt sem, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség.
Ez a kötet, amelyben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedésből a megbékélésig vezető feldolgozás útját, közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges útjait.
Singer Magdolna gyászterapeuta könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen, ezért jelenik meg újra bővített kiadásban a nélkülözhetetlen interjúkötet, hogy segítséget nyújtson sorstársaknak, szakembereknek, és mindazoknak, akik megtapasztalták, hogy az élet az elkerülhetetlen tragédiák ellenére, sőt azokkal együtt is szép.