Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >  Ismeretterjesztő  >  Történelem, politika  >  

Csernok Attila

A KOMÁROMI PONTONHÍD

Kiadó: PAT-RIO 90 KER. ÉS SZOLG. BT.
Oldalszám: 431 oldal
Megjelenés: 2008. január 01.
ISBN: 9789630647007

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2560 Ft     3200 Ft

20% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2336 Ft
Szállítás: 2-5 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek

Csernok Attila

Csernok Attila - TÖRTÉNELEMÓRA
2800 Ft
3500 Ft
20%
megtakarítás

Csernok Attila

Csernok Attila - Elherdált ország
2000 Ft
2500 Ft
20%
megtakarítás

Csernok Attila

Csernok Attila - Mint patak a sziklák közt
2560 Ft
3200 Ft
20%
megtakarítás
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

DÉS MIHÁLY

DÉS MIHÁLY - Pesti barokk
3192 Ft
3990 Ft
20%
megtakarítás

Csernok Attila

Csernok Attila - TÖRTÉNELEMÓRA
2800 Ft
3500 Ft
20%
megtakarítás

NAOKI HIGASHIDA

NAOKI HIGASHIDA - HÁT EZÉRT UGRÁLOK
2465 Ft
2900 Ft
15%
megtakarítás

Csernok Attila

Csernok Attila - Elherdált ország
2000 Ft
2500 Ft
20%
megtakarítás
Bővebb ismertető



"Történelemről, politikáról és az életemről akarok írni. ...Benne éltem a történelemben, és idővel rámtalált, majd megfertőzött a politika. Igyekeztem az említett három elemet harmonikus egységgé összehozni, de nem állíthatom, hogy ez sikerült. Hol a történelem, hol a politika, hol az életem uralja a mondanivalót. Ez nem is lehet másként" - írja Csernok Attila, akinek neve ismerősen csenghet az 1968-as új gazdasági mechanizmus időszakára és a bankszakma múltjára emlékezők fülében.

A könyv a Csernok Attila születésekor megjeient, az 1929. szeptember 23-i lapokból vett szemelvényekkel indul, s egy magyar-német-szlovák, tipikus monarchiabeli család képe bontakozik ki lapjain. Majd a szerző a történelemmel való találkozását eleveníti fel: főként Mohács, 1848, Trianon, a második világháború, 1956 és a Kádár-korszak valóságáról és legendáiról alkotott véleményét osztja meg az olvasóval, alapos elméleti felkészültséggel.

A történelem tudója és átélője kifosztva került vissza az "új" hazába: egy deklasszált fiatalember a népi demokráciában. Az itthoni "kalandok" után 1982-ben a Medicor kiküldöttjeként következett 21 sikeres év Brazíliában, a karnevál, a szamba és az ötszörös futball világbajnok csapat hazájában, ahol egy vegyesvállalat igazgatójaként dolgozott. Üzleti sikerekről és gondokról számol be, élményeiről, tapasztalatairól s egy Európa-méretű ország jókedvű, befogadó, toleráns népéről, sok mindenről, amiben máris jobbak, mint mi.

Csernok Attila a rendszerváltást Rio de Janeiróból követte figyelemmel. Célja (s ezért született meg műve, ezért a magyar történelem elemzése és értékelése): "meggyógyítani", jobb minőségűvé tenni, "felemelni" Magyarországot. Párbeszédet kezdeményezni mindenkivel, aki erre hajlandó. Nem könnyű feladat, de nincs más út. Ha nem sikerül, nagyon rossz lesz élni ebben az országban.

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

(eddig 2 vélemény)  Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

   írta: Csernok Gabriella 2008. június 03.

Komáromi pontonhíd 2008. 06. 01. 18.24 Vitára hív - és ebben aligha fog csalódni - Csernok Attila egykori magyar gazdasági vezető, ma nyugdíjas brazíliai cégigazgató a hétvégén bemutatott "A komáromi pontonhíd" című könyvében, amelyben a történelmi mítoszokkal hadakozik, a politika hibáiról ír, művét önéletrajzi elemekkel, anekdotákkal és éles ítéletekkel gazdagon átszőve. A szerző egy Ludovikát végzett állatorvos őrnagy fiaként 1945 után - az akkoriban előnyösnek aligha nevezhető származása ellenére - gazdasági tanulmányokat végezhetett és a Statisztikai Hivatalban egy évtized alatt osztályvezetői posztig jutott, majd a Gazdasági Bizottság titkárságán, illetve annak vezetőjeként az 1968-ban kezdődött reform kialakításában vehetett részt. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseként az iparpolitika alakításában jutott számára jelentős szerep. Erről a posztról akkor köszönt le a nyolcvanas évek elején, amikor úgy érezte, nem érthet többé egyet a gazdaságot gúzsba kötő hivatalos pénzpolitikával - így került a Medicor akkor létrehozott brazil leányvállalatához, hogy aztán több mint két évtizeden át irányítsa az önállóvá vált céget. A ma idejét brazíliai és szentendrei otthona között megosztó Csernok számára azonban nem saját életének elmondása a fontos, hanem az, hogy annak kapcsán is, személyes tapasztalatokkal is megerősítve figyelmeztessen a magyar önismeret hibáira és arra, hogy ha nem sikerül véget vetni a gyűlölködésnek, nem alakul ki párbeszéd, "nagyon rossz lesz itt, ebben az országban élni." Mint az MTI-nek elmondta, mindig kereste annak magyarázatát, miért született annyi irreális helyzetfelmérés és döntés a magyar történelemben, és most, hogy több ideje adódik erre, úgy érezte, kötelessége megosztani ezzel kapcsolatos gondolatait honfitársaival. A szerző már Dugovics Titusz tettét is megkérdőjelezi, az szerinte egyáltalán nem követésre méltó példa, a "törököt" le kell lökni a "bástyáról", nem leugrani vele a halálba. Ezt követi az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatos, számos Széchenyi- és más idézettel alátámasztott eszmefuttatás, amely a legendákkal szemben a korabeli erőviszonyokra hívja fel a figyelmet. A Trianonhoz fűződő "nemzeti mítosszal" kapcsolatos terjedelmes, bőséges korabeli és mai forrásanyagra hivatkozó részben arra a következtetésre jut a szerző, hogy a bajban az áldozat is tettestárs volt - az előző évtizedek rövidlátó nemzetiségi politikájával, a világháború kirobbantásában való közreműködésével. A tiszt apának köszönhetően a II. világháborúról szóló, hasonló szellemű részeket már személyes élmények is kiegészítik. 1956 megítélésében - amelyet Trianon mellett a magyar társadalom másik legérzékenyebb, legkényesebb kérdésének tart - Csernok Attila ismét sok tekintetben ár ellen úszik, de mint más kérdésekben is, azt hangoztatja, hogy "valakinek meg kellett írni" az általa képviselt véleményt is. Az olvasó betekintést nyerhet még az 1968-as gazdasági reform - és későbbi elakadása - kulisszatitkaiba, végül Brazíliába is elkísérheti a szerzőt, ahol az egykori bankalelnök sikeres üzletemberként zárta pályáját (bár egy hazai lapnak adott kritikus nyilatkozatával még onnan is sikerül vihart kavarnia.) Feltehető, hogy első önálló kötetével is hasonló hatást vált majd ki - de Csernok Attila pénteken a Pallas-páholyban elmondta, hogy már megírta második könyve ... első három oldalát is. Forrás: MTI

   írta: Lengyel Gábor 2008. június 18.

A mostanában divatos de sokszor érdektelen életrajzi írások sorában üdítö kivétel Csernok Attila könyve, A komáromi pontonhíd. A szerzö, miközben saját változatos, váratlan fordulatokban bövelkedö élettörténetét meséli el a korszakot meghatározó történelmi-politikai események kulisszái elött, egy történész alaposságával elemzi a nemzet meghatározó sorsfordulóit is. Saját, széleskörü olvasottságát hatalmas forrásanyag feldolgozásával egészíti ki. A cél: leszámolni a balsors tépte nemzet mítoszával. A történelmi tények szinte tudományos igényességgel végigvitt elemzése is bizonyítja: sem az elzárkózás, önsajnálatba menekülés, sem az agresszív radilkalizmus nem válasz a nemzeti sorskérdésekre. Magyarországnak, ha modern európai köztársasággá akar válni, a progresszív, pragmatikus hagyományokra kell építene. A történelmi és a személyes szálak összefonódása adja a könyvnek azt a különös feszültséget, amely már az elsö oldalak után magával ragadja az olvasót. Szókimondó, állásfoglalásra késztetö történelmi tanulmány és fordulatos, olvasmányos önéletrajz egyben. Nem lehet letenni!