Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >  Ismeretterjesztő  >  Történelem, politika  >  

HORVÁTH ISTVÁN

A PÉCSI PAPNEVELŐ INTÉZET URADALMA Tájhasználat és gazdálkodás (1736-1875)

Kiadó: VIRÁGMANDULA KFT
Oldalszám: 420 oldal
Megjelenés: 2016. október 06.
Méret: 160 mm x 240 mm
Kötés: Kartonborított, ragasztott
ISBN: 9789638948274
Sorozat: Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2975 Ft     3500 Ft

15% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2730 Ft
Szállítás: 2-5 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek
Bővebb ismertető

A pécsi klérus 1703-ban I. Lipóttól új adományozás címén kapta meg a birtokait, hogy annak jövedelmén egyenlő arányban osztozzék a püspök, a káptalan, a székesegyház és a felállítandó papnövelde. Nesselrode Ferenc pécsi püspök azonban a közös birtoklás megszüntetésére és a birtoknak a felsorolt intézmények közti felosztására törekedett. A birtokfelosztási per 1736-ban ért véget, ekkor alakultak ki az önálló birtokok. A Papnevelő Intézet birtoka két eltérő földrajzi környezetű, adottságú területet foglalt magában: a Baranyai-dombságon elhelyezkedő, mérsékelten meleg és nedves, termékeny talajjal rendelkező Alsó-kerületet és a Mecsek-háton elterülő, nedves, hűvös hegyvidéki jellegű, soványabb talajjal rendelkező Felső-kerületet, amelyek táji jellemzőiben az azonos gazdasági irányítás különböző változásokat idézett elő.
A pécsi klérus birtokait felosztó egyezség értelmében az uradalom jövedelmét a felállítandó Papnevelő Intézet felépítésére és fenntartására, vagyis a tanárok fizetésére és a növendékek ellátására kellett fordítani, természetesen az uradalom működtetése mellett. Így a birtok célvagyonnak számított, éppen ezért nem beszélhetünk profitorientált gazdálkodásról. Ebből adódóan gazdálkodása kevésbé volt nyitott az újításokra, mint általában a világi uradalmaké, a jobbágyok feudális szolgáltatásaira épült - a robotra, a kilencedre és a tizedre -, valamint saját kezelésű földjein is alapvetően önellátásra termelt, az árutermelés gazdálkodásában csak mellékes szerepet játszott. A jobbágyfelszabadítás után a megváltozott jogi és gazdasági viszonyok között sem módosult alapvetően a gazdálkodás szemlélete: továbbra is csak az önellátás volt az uradalom legfőbb célja, bár a borkereskedelem némileg felértékelődött. A volt jobbágyok és az uradalom közti birtokmegosztási perek az 1850-es évek közepén indultak meg, de községenként eltérő időpontban fejeződtek be, legtovább Kökény pere tartott, mely csak 1875-ben ért véget.
Jelen kötet a pécsi Papnevelő Intézet birtokán e közel másfél évszázad alatt lejátszódott gazdasági és az ennek hatására bekövetkező környezeti változásokat mutatja be levéltári dokumentumok és korabeli térképek alapján.

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

Erről a termékről még senki nem írt véleményt, legyen Ön az első...