Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >  Művészet  >  

EGYIPTOMI MŰVÉSZET - A MŰVÉSZET TÖRTÉNETE 2.

Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalszám: 360 oldal
Megjelenés: 2007. június 07.
ISBN: 963135586

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

4800 Ft     6000 Ft

20% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 4380 Ft
Szállítás: 2-5 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

Cartographia

Cartographia - BÖRZSÖNY TURISTATÉRKÉP 1:40000
1215 Ft
1350 Ft
10%
megtakarítás

Salamon Konrád

Salamon Konrád - VILÁGTÖRTÉNET
6525 Ft
7250 Ft
10%
megtakarítás
Bővebb ismertető

Arany maszkok és piramisok: a világ csodái
Az ókori egyiptomi művészet több mint 3500 éves múltra tekint vissza, a kőkorszaktól kezdődően – rendkívüli eredményeket felmutató periódusokon át – egészen a kopt kultúráig. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése és az időben i. e. 2850 és i. e. 2200 közé helyezhető Óbirodalom első dinasztiáinak megjelenése nyomán, elsősorban az elhunyt fáraók kultuszához kötődve, tanúi lehetünk a monumentális építészet megszületésének. Ezen első dinasztiák uralkodói – akik a birodalom fővárosát Memphisz városába, a mai Kairóba helyezték át – kezdetben egyszerű halmokkal jelzett nyughelyeken, majd egyre impozánsabb sírokba temetkeztek.

Ez utóbbiak legtökéletesebb formáit a monumentális és rendkívül bonyolult építészeti struktúrák, a gízai piramisok jelentik, amelyeket Kheopsz, Khephrén és Menkauré fáraók emeltettek i. e. 2600 táján. Ugyanerre a korra datálható a rejtélyes Szfinx is.
Egyiptom következő virágkorát a Középbirodalom időszakában, i. e. 2052 és i. e. 1778 közt élte, amelyet az építészet és a falfestmények mellett a fáraókultuszhoz tartozó, az uralkodó mindenhatóságát kifejezni hivatott, vörös porfírból és fekete bazaltból készült lenyűgöző királyszobrok is fémjeleznek. Egyiptom történetének legragyogóbb korszaka azonban vitathatatlanul az Újbirodalom kora, amelyet i. e. 1570-től i. e. 935-ig számítunk. Ekkor került sor a birodalom újraegyesítésére, az új főváros pedig Théba lett. Ezen időszakban épültek a Királyok Völgyének sírjai, ekkor tündökölt Ehnaton és Nofretete csillaga, és ugyancsak ezen periódusra datálhatók Karnak és Luxor templomai és II. Ramszesz Abu Szimbel sziklafalaiba faragott szoborkolosszusai. Monumentális épületeket emeltek, s ragyogó alkotások születettek nemcsak a szobrászat és a festészet, de a kisebb művészeti ágazatok művelőinek keze nyomán is, ezt tanúsítják a Tutanhamon fáraó sírjában talált mindennapi használati tárgyak – bútorok, edények, ruhák, ékszerek – is. I. e. 935 és i. e. 333 között az Egyiptomi Birodalom lassú hanyatlásnak indult, majd Nagy Sándor hódításai nyomán a Nílus vidékének kultúrája görög befolyás alá került.
A később érkező, a művészet remekeitől lenyűgözött rómaiak az ókori Egyiptomot legtöbb kulturális kincsétől megfosztották. A császárkorban Rómába hurcolt obeliszkek évszázadokon át némán hirdették a fáraók dicsőségének emlékét. Egészen addig, amíg a XVIII. század végén, Napóleon hadjáratainak és a hieroglifák jelentését megfejtő francia tudósnak, Champollionnak köszönhetően újra fel nem fedezhettük Egyiptom csodálatos, rejtélyes világát.

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

Erről a termékről még senki nem írt véleményt, legyen Ön az első...