A szerzői jog kalózai

A szer­zői jogi lobbi sze­rint az in­ter­ne­tes ka­ló­zok elő­ször térd­re kény­sze­rí­tet­ték a le­mez­ipart, és most a film és a könyv­ipar­ra vár ha­son­ló sors. Az in­ter­ne­tes ka­lóz­ko­dás el­ha­ra­pó­dzá­sa sze­rin­tük hely­re­hoz­ha­tat­lan ká­ro­kat okoz a kul­tú­ra szö­ve­té­ben, al­ko­tók, köz­ve­tí­tők tö­me­ge­it teszi tönk­re és emi­att a kul­tú­ra egé­sze sze­gé­nye­dik el. De ami most tör­té­nik, tá­vol­ról sem új je­len­ség: a szel­le­mi javak ka­ló­zai egy­idő­sek a könyv­nyom­ta­tás­sal. Az el­múlt év­szá­za­dok­ban szám­ta­lan al­ka­lom­mal tört ki há­bo­rú a kul­tu­rá­lis javak kü­lön­bö­ző pi­a­ca­in a "tisz­tes­sé­ges ki­adók" és az "el­ve­te­mült ka­ló­zok" kö­zött. Így utó­lag vissza­te­kint­ve ezek­re a küz­del­mek­re, fel­tű­nő ma­kacs­ság­gal is­mét­lő­dik né­hány mo­tí­vum. A ka­ló­zok meg­je­le­né­se min­den egyes al­ka­lom­mal va­la­mi­fé­le piaci rend­el­le­nes­ség­re ve­zet­he­tő vissza. A ka­ló­zok azo­kat a piaci ré­se­ket töl­tik ki, ahol ma­ga­sak az árak, rosszul meg­vá­lasz­tot­tak a for­má­tu­mok, a piaci kar­tel­lek meg­me­re­ved­nek, vagy a cen­zú­ra el­nyo­má­sát kell ki­ját­sza­ni. A piaci sze­rep­lők újra és újra a jog­al­ko­tók­tól vár­ják a kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sát, de hiába. A tör­té­ne­ti pél­dák alap­ján ki­de­rül, hogy e pró­bál­ko­zá­sok rend­re si­ker­te­le­nek. Akkor mégis mitől vár­ha­tó a mai, in­ter­ne­tes kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sa? Egy­ál­ta­lán, ez-e az a prob­lé­ma, amit meg kell ol­da­nunk? Vagy netán a ka­lóz­ko­dás ál­ta­lá­nos­sá vá­lá­sa csu­pán tü­ne­te egy, a hazai, ke­let-eu­ró­pai, nyu­ga­ti kul­tu­rá­lis pi­a­co­kat egy­aránt sújtó ál­ta­lá­nos vál­ság­nak? Ha nem a ka­lóz­ko­dás a be­teg­ség, hanem a kul­tu­rá­lis pi­a­cok be­teg­sé­gé­nek tü­ne­te, akkor mi az igazi prob­lé­ma? Job­ban meg­ért­jük a kér­dést, ha az el­múlt fél év­ez­red kul­tu­rá­lis pi­a­ca­in le­zaj­lott há­bo­rú­i­nak a tör­té­ne­te­it, a szer­zői jogi re­zsim fej­lő­dé­sé­nek me­ne­tét a ka­ló­zok szem­szö­gé­ből is­mer­jük meg. Ez­út­tal le­gá­lis módon.Bodó Ba­lázs (1975) köz­gaz­dász, mé­dia­ku­ta­tó, a BME ad­junk­tu­sa. 2001 óta a tanít a Bu­da­pes­ti Mű­sza­ki és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­tem Szo­cio­ló­gia és Kom­mu­ni­ká­ció tan­szé­kén in­ter­net­mé­di­á­val, sza­bá­lyo­zás­po­li­ti­ká­val kap­cso­la­tos tár­gya­kat. Kez­de­tek­től fogva tagja a mai [origo]-t ter­ve­ző majd meg­va­ló­sí­tó MATÁV Tar­ta­lom Pro­jekt­nek, ké­sőbb a Vizs­la ke­re­ső, a Tra­vel­port, a Pepsi Szi­get '99 on­line szol­gál­ta­tá­sok szol­gál­ta­tás­me­ne­dzse­re. Szá­mos in­ter­ne­tes ku­ta­tás-fej­lesz­té­si pro­jekt tagja vagy ve­ze­tő­je di­gi­tá­lis ar­chí­vum, e-lear­ning, on­line kö­zös­sé­gek té­ma­kö­rök­ben. A Tilos Rádió mű­sor­ve­ze­tő­je, ku­rá­to­ra.A Stan­ford Egye­tem Cen­ter for In­ter­net and So­ci­ety Fel­low-ja, a ma­gyar Szer­zői Jogi Szak­ér­tő Tes­tü­let tagja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te az in­ter­net kul­tu­rá­lis ipar­ágak­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa, ezen belül az in­for­má­lis ke­re­tek kö­zött mű­kö­dő mé­dia-gaz­da­sá­gok ön­sza­bá­lyo­zó me­cha­niz­mu­sai. A ku­ta­tá­sát do­ku­men­tá­ló blog a www.?warsystems.?hu címen ol­vas­ha­tó.