A törpe

A dél-koreai gazdasági csoda árnyoldalát bemutató kötet hazájában több mint 150 kiadást ért meg, és számos nyelvre lefordították. Az egymástól függetlenül is olvasható elbeszélések visszatérő szereplői városi munkások, akik megszenvedik az 1970-es években zajló rohamos ipari fejlődést és az ezzel járó társadalmi változásokat. A családjával együtt központi szerepet játszó Törpe nem csupán testi fogyatékossága, hanem a családjában generációról generációra öröklődő társadalmi kiszolgáltatottság miatt is szimbolikus alakja az elbeszéléseknek.

"Születése után minden ember legalább egyszer kiüvölti magából a saját kimondhatatlan fájdalmát. A történelem nem más, mint az így összegyűlt megfejthetetlen üvöltések. A törpe az én mérhetetlen fájdalmamból fakadó megfejthetetlen üvöltésem."

Hallottam Dzsi-szap szavait. Azt mondta, ettől a világtól nem várhatunk semmit. – Miért? – kérdezte apa. – Mivel az embereknek csak szeretet nélküli vágyaik vannak – mondta Dzsi-szap. – Nincs egyetlen lélek sem, aki tudná, milyen könnyeket hullatni másokért. Egy ilyen emberekkel teli világ halálra van ítélve. Kimentem a csatorna partjára, és egyenesen felnéztem az égre. Úgy tűnt, a téglagyár magas kéménye közeledik felém. És a legtetején ott állt apa. A Hold mindössze egy lépésnyivel előtte csüngött az égről. Apa fél kézzel a villámhárítóba kapaszkodott, kinyújtotta a lábát, és útjára indított egy papírrepülőt.