A VILÁGJÁRÓ AMERIKAI

Egy kis magyarázat: Ráró a teve, Mummery pedig a pepita nadrág népszerűsítője, egyben világjáró. Felfedezőútjának története Nápolyban, egy nyitva felejtett utcai csatornában kezdődik. Társa először csak Pombó, Fekete-Afrika idegenbe szakadt szülötte, később azonban megszaporodik a csapat: elég, ha Sárközyt, a szegedi cigányprímást említjük meg (aki történetesen cigánykereket hányva menekülnek a váratlan katasztrófától), vagy a föld alól szabadult sir Archibaldot (főhősünk, Mommery Róbert későbbi apósát).

Utasaink legalább annyiféle közlekedési eszközt váltogatnak, mint a "komoly" útleírók: tevét, struccot, sasok röptette szekeret. És legalább annyiszor keverednek életveszélyes izgalmakba is! Nem hiányoznak a szerelmi szálak sem. Gárdonyinak még a Göre Gábor bíró úr-történetei is oly népszerűek a mai napig, holott az a világ rég elmúlt, amit az író azonban parodizál. Hogy e "kalandos regény" - többek között - mit parodizál, azt az előbbi részletet olvasva, már nem kell magyarázni, s itt az aktualitással sincs baj... Ha e művel kapcsolatban valakinek az az érzése támad, hogy angol szöveg (egyébként kiváló, sőt bravúros) fordítását, illetve feldolgozását olvassa, annak a gyanúját nemigen tudnánk eloszlatni. De mindez nem változtat azon, hogy a történet a mai olvasó (akár ifjú, akár felnőtt) számára is élvezetes, szórakoztató; nem más, mint egy pillanatra sem lankadó ötletparádé. Kellemes kacagást kíván a kiadó!