AMERIKAI SZERELEM - LEVELEK NELSON ALGRENHEZ

Amikor Simone de Beauvoir 1947-ben Chicagóban megismerkedett a Pulitzer-díjas Nelson Algrennel, az szerelem volt az első látásra. Egy húsz évre és négy kontinensre kiterjedő szenvedélyes viszony alakult ki abban az időben, amikor huszonnégy óráig tartott átrepülni az óceánt és a tengerentúli telefonhívás luxusnak számított. Az óceánon átívelő szerelem összegyűjti de Beauvoir Algrennek angolul írott több mint háromszáz levelét.

A de Beauvoir levelezésében egyedülálló levelezés olyasvalakinek szólt, aki egyáltalán nem tartozott a világába. De Beauvoir rákényszerült, hogy mindent elmagyarázzon Algrennek, ami a környezetében magától értetődő volt, párizsi életétől az ottani politikai helyzetig. Az eredmény egyszerre személyes memoár és a Szajna bal partjának szellemi élete a háború utáni Párizsban, ahol Albert Camus-höz, Truman Capote-hoz, Colette-hez, Alberto Giacomettihez, Margaret Meadhez és Richard Wrighthoz hasonló kiválóságok fordultak meg.

"Nyilvánvaló volt, hogy Simone de Beauvoir odáig van Nelson Algrenért: minden tréfáján nevetett, még akkor is, ha nem is értette teljesen. Pedig némelyik elég rossz volt. Chicagóban, Párizsban és egyéb egzotikus színhelyeken lejtettek szédült, mámorító pas de deux-t. Amíg el nem olvastam ezeket a szenvedélyes, feltáró leveleket, addig nem is képzeltem volna, hogy Simone de Beauvoir érzései ilyen mélyek voltak. Atyavilág." Studs Terkel "Elbűvölő, nagylelkű, és szenvedélyesen felszabadult... de Beauvoir sokkal inkább kiteljesedik ezeken a lapokon, mint bármely más írásában."
Los Angeles Times Book Review

"Gyengéd és bensőséges részletek keverednek művészi és politikai megfigyelésekkel, és mindez együtt kivételesen magával ragadó kötetet eredményez."
Booklist

Simone de Beauvoir (1908-1986) leginkább egzisztencialista és feminista írásairól ismert, többek közt A második nemről, (a Goncourt-díjas) A mandarinokról, Az öregségről és az Amerikai útinaplóról. Az írónő, aki élettársával, az író-filozófus Jean-Paul Sartre-ral együtt szerkesztette a párizsi folyóiratot, a Les Temps modernes-t, 1947-ben, Chicagóban találkozott a Ne jöjj soha reggel, Az aranykezű ember (Pulitzer-díj), A neonvadon, és a Séta a vad oldalon szerzőjével, Nelson Algrennel (1909-1981).