Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >  Szépirodalom  >  Felnőttirodalom  >  Regények  >  

DÍAZ, JUNOT

Így veszíted el

Kiadó: COR LEONIS FILMS KFT
Oldalszám: 208 oldal
Megjelenés: 2013. április 25.
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9789638957290

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2125 Ft     2500 Ft

15% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 1950 Ft
Szállítás: 2-5 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek

Junot Díaz

Junot Díaz - Fulladás
1691 Ft
1990 Ft
15%
megtakarítás

Eric Kraft

Eric Kraft - Herb és Lorna
2541 Ft
2990 Ft
15%
megtakarítás

PETERFREUND, DIANA

PETERFREUND, DIANA - Ébredj velünk #
2541 Ft
2990 Ft
15%
megtakarítás

Junot Díaz

Junot Díaz - Oscar Wao rövid, de csodálatos élete
2541 Ft
2990 Ft
15%
megtakarítás
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

Szerb Antal

Szerb Antal - Utas és holdvilág
2632 Ft
3290 Ft
20%
megtakarítás

ESTERHÁZY PÉTER

ESTERHÁZY PÉTER - Hrabal könyve
1592 Ft
1990 Ft
20%
megtakarítás

SÓLEM ALÉCHEM

SÓLEM ALÉCHEM - TEVJE A TEJESEMBER
1334 Ft
1570 Ft
15%
megtakarítás
Bővebb ismertető

Junot Díaz kötete egymáshoz kapcsolódó történetek füzére, melyek középpontjában a szerelem áll, csak épp más-más jelzővel: szenvedélyes, tiltott, haldokló, anyai. A szerelem pedig maga is "idegen" egy idegen földön, hiszen New Jerseybe szakadt dominikaiak közösségében járunk, akik gyötrelmesen próbálják összekapcsolni a két világot, hogy életteret találjanak maguknak. Az energikus és ötletes, gyengéd és humoros szöveg elénk tárja az emberi szív határtalan sóvárságát és elkerülhetetlen gyengéit. Junot Diaz a Dominikai Köztársaságban született és New Jerseyben nevelkedett. Már Drown című első novelláskötete nagy visszhangot váltott ki, majd regénye, a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao 2008-ban elnyerte a Pulitzer-díjat. Az Így veszíted el 2012-ben jelent meg tovább öregbítve fiatal szerzője hírnevét. Díaz szemérmetlen őszintesége zavarbaejtően izgalmas és sodró. A sorokat olvasva éreztem a szagokat, a párát a levegőben, a lányok illatát. Kevés szerző tudja ezt. Beszippant. Megmutat és szórakoztat. Hihetetlenül életszagú mű. Egy flaszter-regény a dominikai gettóból. Tele karcos humorral, és nyers testiséggel. Úgy, ahogy. Egy olyan fickótól, aki vélhetően mindent tud a Nőkről. És a Nők édes "ékszeréről"... Szabó Győző

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

(eddig 10 vélemény)  Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

   írta: Orbán Erzsébet 2013. április 25.

Távol áll tőlem a kortárs szépirodalom, Junot Diaz neve is ismeretlen volt a számomra, de néha jó olyan műfajokat is megismerni, amik nem állnak közel a szívemhez. Ezt a könyvet nem lehet gyorsan kiolvasni, sőt nem is szabad. Nem azért, mert rossz, hanem azért, mert minden novella után érdemes egy hosszabb szünetet tartani, hogy átgondoljuk mit is olvastunk éppen, sokat tanulhatunk belőle. Diaz őszintén, szókimondóan, megdöbbentően ír az amerikai bevándorlók mindennapi életéről, nehézségeikről, emberi kapcsolataikról, a felelősség vállalásról. Egy fájdalmas, felkavaró, lelket megérintő történet részese lehettem, amely tele van kilátástalansággal, reménytelenséggel, lemondással, szeretteink elvesztésével, a boldogság keresésével. Az én életem is kilátástalan és lemondásokkal teli, valószínű ezért is hagyott bennem mély nyomot ez a könyv. Sőt én is tudom milyen rossz érzés kívülállónak, magányosnak lenni. Több mint 15 éve történt, de most is rossz visszagondolni rá. Azt is tudom milyen érzés egy szeretett személy elvesztése, pokolian fájdalmas. Ez a fájdalom az évek múlásával enyhül, de sosem múlik el teljesen. Nem egyszerű, könnyed olvasmány, de a szépirodalmat kedvelőknek és nem kedvelőknek egyaránt érdemes elolvasni, nem lehet benne csalódni. Én kötelező olvasmánnyá tenném. Pontozással viszont bajban vagyok, a könyv kiváló, de számomra túl vulgáris és trágár volt már. Káromkodás ellenes lévén , nagy bánatomra, emiatt nem értékelhetem maximumra. Nyomtatott formában egy bizonyos határig még elviselem a trágár beszédet, de itt sajnos már valóban sok volt.

   írta: Orbán Erzsébet 2013. április 25.

Távol áll tőlem a kortárs szépirodalom, Junot Diaz neve is ismeretlen volt a számomra, de néha jó olyan műfajokat is megismerni, amik nem állnak közel a szívemhez. Ezt a könyvet nem lehet gyorsan kiolvasni, sőt nem is szabad. Nem azért, mert rossz, hanem azért, mert minden novella után érdemes egy hosszabb szünetet tartani, hogy átgondoljuk mit is olvastunk éppen, sokat tanulhatunk belőle. Diaz őszintén, szókimondóan, megdöbbentően ír az amerikai bevándorlók mindennapi életéről, nehézségeikről, emberi kapcsolataikról, a felelősség vállalásról. Egy fájdalmas, felkavaró, lelket megérintő történet részese lehettem, amely tele van kilátástalansággal, reménytelenséggel, lemondással, szeretteink elvesztésével, a boldogság keresésével. Az én életem is kilátástalan és lemondásokkal teli, valószínű ezért is hagyott bennem mély nyomot ez a könyv. Sőt én is tudom milyen rossz érzés kívülállónak, magányosnak lenni. Több mint 15 éve történt, de most is rossz visszagondolni rá. Azt is tudom milyen érzés egy szeretett személy elvesztése, pokolian fájdalmas. Ez a fájdalom az évek múlásával enyhül, de sosem múlik el teljesen. Nem egyszerű, könnyed olvasmány, de a szépirodalmat kedvelőknek és nem kedvelőknek egyaránt érdemes elolvasni, nem lehet benne csalódni. Én kötelező olvasmánnyá tenném. Pontozással viszont bajban vagyok, a könyv kiváló, de számomra túl vulgáris és trágár volt már. Káromkodás ellenes lévén , nagy bánatomra, emiatt nem értékelhetem maximumra. Nyomtatott formában egy bizonyos határig még elviselem a trágár beszédet, de itt sajnos már valóban sok volt.

További olvasói vélemények

   írta: Turán Beatrix 2013. április 25.

Meg vagyok őrülve a jó címekért, és ez a könyv a a címével és csodásan visszafogott, finoman melankolikus, nagyvárosi-szerelmes hangulatú borítójával azonnal megvett magának. És jó is. A könyv egy összefüggő novellákból összeálló regény(féleség), amelynek középpontjában egy Amerikában élő tipikus (?) dominikai bevándorló család áll, a fő téma pedig a narrátor érzelmi-szerelmi ügyei. Nem néztem nagyon utána a kötet hátterének, de azt láttam, hogy sok benne szereplő novella korábban önállóan is megjelent magazinokban. Az biztos, hogy ezek a történetek külön-külön is megállják a helyüket, de a hatásuk egymás után olvasva (egymásra rakódva) érződik igazán: úgy az egyes novellák külön-melankóliája összeadódik valami nagy, bonyolult, sokszor megmagyarázhatatlan sóvárgásokkal teli közös-melankóliává. A novellák dühös-szomorú hangulata azonban mégsem olyan súlyos, hogy teljes búskomorságba süllyesszen hiszen a könyv a mindenféle elveszítések (szerelmek, barátnők, testvérek, házastársak, országok vagy otthonok hűtlenség, önzés, kiábrándulás, elhidegülés, másra-vágyás vagy halál általi elveszítése) mellett mindarról is szól, ami az elveszítés előtt és után történik: például a vad vagy gyengéd vagy szenvedélyes szerelmeskedésekről, szerelmi játékokról és játszmákról (vagy a hivatalos barátnővel, vagy valaki mással); a másik megnyerése-elnyerése előtti vágyról és felajzottságról; vagy éppen a felnőtté válás és a kapcsolatok utáni újrakezdés bonyodalmairól vagyis bőven van a könyvben elevenség és izgalom is, nemcsak búvalbéleltség. Igen jó novellák ezek: érzelmesek, érzékiek, szenvedélyesek, szomorúak, nagyon erőteljesek és átélhetőek.

   írta: Harnos Szilvia 2013. április 26.

Remek élmény volt a könyv olvasása, úgy gondolom Díaz az a fajta író, akire érdemes odafigyelni. Szórakoztató stílusával és egyedi nézőpontjával teljesen levett a lábamról. Sokszor megnevettetett, de voltak sorai, melyek sebeket téptek fel bennem. Gondolatébresztő írás, ami rávett, hogy a saját életem bizonyos mozzanatait, döntéseit átértékeljem, mérlegeljem. Könnyed és eredeti stílusban tárja elénk a férfiak és nők hibáit, a kapcsolatok buktatóit, az emberi lélek legmélyebb bugyrait, és mindezt kellemes humorral és őszinteséggel fűszerezi. Írásai változatosak és modernek, Díaz üde színfoltja a kortárs irodalomnak. Ami számomra még érdekesebbé tette a könyv olvasását, hogy betekintést nyerhettem a bevándorlók mindennapi küzdelmeibe, az emigránsok szemével. Jól érzékelteti az író azt, hogy milyen egy idegen országba, egy más kultúrába belecsöppenni. Nálam abszolút kedvenc lett, megérintett a könyv.

   írta: Kovács Nikolett 2013. április 27.

Fantasztikus volt ez a könyv, már nagyon régóta vágytam egy ilyen élményre. :) Egyrészt: szeretem ha az író hat rám és ezt maximálisan megtette, volt hogy elszomorodtam, volt hogy dühös lettem. Díaz hatásosan ábrázolta a magányt, a kihasználtságot és a hálátlanságot. A másik ami nagyon tetszett az a társadalmi helyzet hiteles ábrázolása, a dominikai bevándorlók elnyomása a híres Amerikai Egyesült Államokban. (Bár ezen nem lepődök meg, az írónak keserű tapasztalatai lehetnek ilyen téren...) A baj nemcsak itt van, hanem ők nem képesek összetartani. Egyesek messzire mennek el az állampolgárságért... A könyvet egyedivé mégis a stílusa tette, Díazé könnyen gördül és jó olvasni. Tetszett az elém varázsolt hangulat az érzelmi sokszínűséggel. Kedvenc novelláim voltak: a Pura és az Invierno - Azon a télen. Nagyon várom az író többi könyvét!

   írta: Borbás Barbara 2013. április 27.

Szinte soha nem olvasok szépirodalmat, de úgy gondolom, hogy ha ezt a kötetet nem olvastam volna el, szegényebb lennék egy élménnyel. A kötet kilenc novellát tartalmaz, és mindegyikből tanultam valamit. Milyen a dominikai bevándorlóknak az élete Amerikában? Mivel kell megküzdeniük? Min mentek át, és hogy jutottak oda, ahol éppen tartanak? A könyv realisztikusan és néhol humorosan tárja fel a dominikaiak helyzetét. Diaz az angol és spanyol kifejezéseket tökéletesen keveri, és az olvasó úgy érzi, ő is ott van a szereplőkkel, és velük éli át életük szakaszait.

   írta: Németh Zsófia 2013. április 29.

A kötet kilenc novellát tartalmaz, van, amelyik terjedelmesebb és van egész rövidke, de annál frappánsabb is a történetek között. Egy kivételével az összes történet kulcsfigurája Yunior, aki szintén dominikai bevándorló, még gyermekkorában családjával együtt érkezett az Egyesült Államokba. Hol felnőttként, hol kamaszként, hol pedig gyermekként találkozunk vele, s az ő szemszögén keresztül tekintünk az új világra, és a bonyolódó emberi kapcsolatokra. Így, hogy szinte mindegyik történetben felbukkan, olyan ez a kötet, mintha egy önéletrajz, önvallomás volna. Egymástól függetlenül is megértjük a történeteket, de lazán összefűzhetőek, s kiadják egy életút töredékes pillanatait. A könyv hangulata, valamint a novellák hangvétele érdekes, furcsa, olykor már-már fülledt atmoszférát teremt. Olyan, mintha ezek a történetek ennek a létezésnek folyamatosan a fonákját mutatnák be, de ezt is félig meddig álcázva, egyszerre szókimondóan, mégis sok mindent elhallgatva, így nekünk kell a sorok közül kiolvasnunk ezeket a tartalmakat. Valamennyi novella fő témája az emberi kapcsolatok, kapcsolódási pontok, illetve ezzel párhuzamosan a veszteség, illetve, hogy ezeket a veszteségeket el lehet-e engedni, vagy örökre a nyakunkon maradnak. Mikor már elborított volna ez a fülledt szépia-színű melankolikus bódulat, akkor valahogy azt éreztem, nem csak veszteségekről olvasok, nem csak arról van itt szó, hogy a szereplők elveszítenek valamit, mert közben, valahogy megfoghatatlanul ott volt valamiféle nyereség is. Nem tudnám pontosan megfogalmazni, hogy miben áll ez a nyereség, még csak azt sem mondhatom, hogy maradéktalanul tetszett és elrabolta a lelkem ez a novellafüzér, de amikor az utolsó lapról felemeltem a tekintetemet, akkor valamiféle furcsa nyugalom szállt meg, és kajla vigyorra húzódott a szám.

   írta: Hlavács Orsolya 2013. május 02.

Vannak történetek, melyek mélyen beléd ivódnak… Ezek a novellák betekintést nyújtanak nekünk oda, ahová mi, női olvasók nem sokszor jutunk el. A férfi gondolkodásmódba, érzelmekbe, lelkivilágukba. Főszereplőnk és fő narrátorunk Yunior, egy dominikai, aki Amerikában nevelkedett fel. Egyszer láthatjuk ahogy 30 évesen elveszíti álmai nőjét, majd hirtelen sanyarú gyerekkorába repülünk. Kár lett volna, ha nem így lett volna felépítve. Néhol soknak éreztem, néhol kevésnek, de a végére minden pontosan összeállt. Érzelmek terén bőven el vagyunk látva, pedig szavakkal szinte nem is írja le őket. De érzed, hogy mi van mögötte. Néhol gátlástalan, néhol szókimondó, olykor pedig homályos. Olykor vággyal túlfűtötten erotikus, néhol meghökkentő. Pedig ez csak 9 novella, és mégis, megannyi érzelem…. Szó van a történetekben szerelemről, szakításokról, megcsalásokról, miértekről, hogyanokról, családról, hűségről, testvéri kapcsolatokról, és elvesztésekről. Úgy érzed magad, mint a történetekben élők, akiknek: se pénze, se jövője, se reménye… A stílusa elképesztő, ahogyan ír Díaz. Nem köntörfalaz, nem traktál felesleges információkkal. Csak eléd löki, hogy azt kezdj vele, amit akarsz. Emészd meg, mert ebben nincs semmi zsíros. Nem ad mást, csak azt, ami le van írva. feketén-fehéren. Annyit mondhatok, hogy ezt a gyűjteményt egyszerű szavakkal nem lehet körülírni. Mindegyik történetnél mást éreztem, összezavarodtam, egyetértően hümmögtem, csalódottan lapoztam. Ami biztos, hogy most érzelmileg úgy érzem magam, mint akinek a lelkét kivették magából, betették egy mosógépbe, és folyamatosan a centrifugálás fázisában van. Nehéz egy könyv. Talán 10 év múlva még többre értékelem, de most így frissen fáj, túl őszinte.

   írta: Müller-Váczi Lívia 2013. május 03.

Nyers, szókimondó és brutálisan őszinte. Szomorú, de egyes halálra ítélt kapcsolatokban az ember felfedezheti saját életét is. Különös mozaik ez egy életről amit szakítások és veszteségek alakítanak, tesznek tönkre és építenek újjá. Kötelező olvasmány.

   írta: Pomsár Péter 2013. május 12.

Kifejezetten érdekes olvasmány, szívesen ajánlom azoknak, akik érdeklődnek a hasonló könyvek iránt és nem riadnak vissza a novellák erősen szókimondó, kicsit sem finomkodó stílusától. Aki viszont a kezébe veszi, annak garantáltan emlékezetes, gondolatébresztő élményben lesz része.