Főoldal > Könyv > Szépirodalom > Gyerekirodalom > Mesék >
A kötet olyan mesés csángóföldi utazásra hívja az olvasót, amely moldvai falvak során vezet végig. A csángó néphagyományban gyökerező mesék, mondák, legendák Pusztina, Gorzafalva, Szabófalva és más csángó települések elnevezéséhez kötődnek. A nép ajkán élő, naiv történeteknek Szent Péter, Szent István és Hunyadi Mátyás éppolyan mesebeli szereplője, mint az egyszeri csángó parasztember vagy a csíksomlyói zarándokok.
A kötetbe rendezett, átdolgozott mesékből megismerhető a keresztszülők kiemelt szerepe a családban, a családfahímzés művészete, a leírásokból pedig elénk tárul a moldvai táj varázslatos szépsége.
írta: Gál Bernadett 2010. július 19.
Nagyon hangulatos mesék a csángó nép életéből. Mivel a népmeséket előnyben szoktam részesíteni, ez különösen tetszett. Csak azt bánom, hogy még nem jártam Csángóföldön, de már a terveim közt szerepel. Remélem apum is beleegyezik.
írta: Kelemen Ágnes 2010. július 24.
A csángó mesekötet egyik könyvre sem hasonlít, stílusában egyedi. Gratulálok Ádám Valériánnak és Sinkó Veronikának a szép könyvért és kívánom, hogy együttműködésük hosszútávú legyen. Kisunokámnak a Mátyás királyról és Hunyadi Jánosról írt meséket többször is el kellett olvasnom.
írta: Pál Imre 2010. július 25.
Nagyon örülök, hogy a mesekönyvben a Pusztina Őrség története leírásában említve van a Nyisztor család. Nyisztor Tinka és Nyisztor Ilona éjjel-nappal példamutatóan a csángó nép megmaradásáért küzdenek még ma is. Ugyanakkor ne felejtkezzünk el a többi remek fiatalemberről sem, akik nem Olaszországban, hanem a szülőföldükön küzdenek ugyanezért. Minden pusztinainak kellene ebből a mesekönyvből adni.
írta: Fodor Mária 2010. október 02.
Gorzafalván él a nagymamám. A faluról írt mese annyira kedves számomra, hogy sokszorosítottam, és szabadságom alatt a vasárnapi mise után a templomtéren tucatnyit szétosztottam. A könyv ára nem a falubeliek pénztárcájához lett megszabva.
írta: Szántó Teréz 2010. december 03.
Gratulálok a meseírónak és Sinkó Veronikának. Hunyady Jánosról szóló mesék bizonyítják, hogy a csángók nem a román történelmi könyveknek hisznek, hanem a szájról-szájra átadott történeteknek.