Hiszek az emberben

Móra Ferenc neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar gyermekirodalommal, pedig művei legalább olyan közel állnak a felnőttek világához, mint a gyermekekéhez. Ki állítaná bátorsággal, hogy Saint-Exupéry Kis hercege, Oscar Wilde Önző óriása vagy Dickens Karácsonyi éneke csupán gyerekmese?

Az elmúlt évtizedekben sugallt tizenkét éven felülieknek nem ajánlott minősítést átértékelve, kötetünk olyan Móra-elbeszéléseket tár az olvasók elé, melyek egy letűnt világot mutatnak meg. Egy letűnt világot, ahol minden nyomorúság és reménytelenség ellenére Nekopogi kovácsok, Gilice bácsik, Törőcsík Palkók és Móra Mártonok születtek, s mélységes humánummal és romlatlan tisztasággal a maguk életével vésték a szívekbe a szegények evangéliumát: szeresd embertársadat... Ezt csilingeli a Csengő barack, erről dalolnak a Monoszlói harangok, és ezt susogja a szélben az Istenáldotta búza.
Egy új, 20. századi Szeretethimnusz ez a kötet: az emberszeretet himnusza. Bátran ajánljuk felnőtteknek, akik minden önzés, békétlenség, gonoszág és rosszakarat ellenére hisznek még az emberben, és ajánljuk tizenkét éven aluliaknak is - akár nagykorú felügyelete nélkül.