AZ ISTENI CLAUDIUS TÖKKÉ VÁLÁSA - A HATALOM KOMÉDIÁJA SENECA NYOMÁN

Sokat beszélnek arról, hogy a rendszerváltás után nem kerültek elő az asztalfiókból a sokat emlegetett kéziratok. Ezúttal az olvasók a két drámát tartalmazó kötetből részben egy ilyen színművel ismerkedhetnek meg. Az isteni Claudius tökké válása arról szól, hogy Claudiust, akit miután mindenki megelégelte gaztetteit, saját felesége gyilkolt meg, az istenek nem akarják maguk közé fogadni, ezért az alvilágba küldik, ahol csúf színjátéknak beillő per során alázzák meg. Büntetése az, hogy egy hatalmas szerecsen kertész villájára tűzi, hogy tök gyanánt madárijesztőként szolgáljon. A fanyar humorral átitatott szatíra az abszurd és a realitás, a valóság és az illúzió határán egyensúlyoz. A darab a hatalomvágy hiábavalóságáról szól, és tele van politikai üzenettel (a nem épp sajnálni való Claudius pere rémesen hasonlít az ötvenes évek koncepciós eljárásaihoz), ugyanakkor lüktet benne az élet (a Herkulest dicsérő Zeusz háta mögül Juno megszólal, hogy csak ne dicsekedjen a félrelépéseivel). Ez a pikáns humor kerül előtérbe a kötet másik, hasonlóan sziporkázó darabjában, a Sógorkák - avagy a Punalua című többrészes színdarabban. A Pirandello világát idéző, többé-kevésbé független egyfelvonásosok a nemek harcát jelenítik meg az álomképek és a való élet határán. Az egyik rész pl. a csütörtökön késő este hazatérő, hűtlen férj és a megcsalt, elhidegült, ám figyelmességre vágyó feleség őszinte párbeszéde. A szokásos veszekedések célzásai, félmondatai, a ki nem mondott gondolatok itt szinte a túlvilági ítélethez hasonló szókimondással fogalmazódnak meg. Egy másik jelenetben a Barát vezeti be a Férfit háremébe, és felajánlja, hogy válasszon. A nagy forgatagban feltűnnek a Barát gyerekei, köztük Csabi is, akiről a Férfi úgy hitte, hogy az övé, végül megjelenik a Nő is, a Férfi felesége, és együtt távoznak. A vonzások és választások, az elemi ösztönök, egyszóval ezek az egyetemes, örök emberi drámák úgy a hatalom, mint a szerelem vonatkozásában feszes párbeszédekben, jó humorral, életszerűen fogalmazódnak meg Csontos Gábor darabjaiban, melyeket érdemes széles körben ajánlani.