AZ ÚGY VOLT...

Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.` Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy `semmiszerű` választ ad, pedig, mint tudjuk, a kamasszal mindig történik valami. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a kamaszság komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.

Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból...
...hogy amikor Ancsur megkérdezte...
...hogy amikor levették a lábamról a kötést...
...hogy én egy kicsit begurultam, amikor...
Mikor is?...amikor még egyforintossal lehetett telefonálni,
...amikor még Télapónak hívták a Mikulást,
...amikor még fehér holló volt a színes tévé,
...amikor a vidám kamasztörténetek hőse még csak tizenhárom éves volt,
...amikor még élt Janikovszky Éva, a kötetbe gyűjtött gyerekmonológok írója, és szerzőtársa, a történeteket rajzba fogalmazó Réber László.