kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

Ábrányi Emil - Koszorú I-II. [antikvár]

Koszorú I-II. [antikvár]

Ábrányi Emil, Ács Zsigmond, Ányos Pál, Arany János, Arany László, Bacsányi János, Bajza Jenő, Bajza József, Baksai Sándor, Balogh Zoltán, Barcsay Ábrahám, Barna Ferdinánd, Beksics Gusztáv, Benedek Aladár, Bényey Gábor, Beöthy Zsigmond, Bérczy Károly, Berecz Károly, Berzsenyi Dániel, Bessenyey György, Bonyhai Benjámin, Boruth, Bulcsu Károly, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Csukássi József, Czuczor Gergely, Dajka Gábor, Dalmady Győző, Darmay Viktor, Debreczeny Márton, Dobsa Lajos, Dóczy Lajos, Dózsa Dániel, Döbrentey Gábor, Dömény József, Dömötör János, Dömötör Pál, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Erődi-Harrach Béla, Fábián Gábor, Fáy András, Ferenczy Teréz, Garay János, Gáspár Imre, Greguss Ágost, Greguss Gyula, Gvadányi József, Győri Vilmos, Gyulai Pál, Herepei Ottó, Horváth Ádám, Horváth Endre, Iduna, Izidora, Jánosi Gusztáv, Jókai Mór, Kalmár Róza, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kerényi Frigyes, Kisfaludy Atala, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss János, Kiss József, Komócsy József, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Lauka Gusztáv, Lehr Zsigmond, Lévay József, Lisznyay Kálmán, Losonczy László, Madách Imre, Majthényi Flóra, Marikovszky Gábor, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Mezei József, Moldován Gergely, Nagy Imre, Nyilas Samu, Orczy Lőrinc, Pajer Antal, Pap Endre, Péczeli József, Petőfi Sándor, Prém József, Ráday Gedeon, Rajka Teréz, Rajnis József, Rákosi Jenő, Révay Miklós, Sántha Károly, Sárosi Gyula, Sujánszky Antal, Sükei Károly, Szabados János, Szabó István, Szakál Lajos, Szász Béla, Szász Gerő, Szász József, Szász Károly, Szeberényi Lajos, Székács József, Szelestey László, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szendrey Júlia, Szentmiklósi Alajos, Szigligeti Ede, Szilády Áron, Tárkányi Béla József, Teleki Ferenc, Teleki József, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Tóth László, Udvardy Géza, Vachott Sándor, Vachott Sándorné, Vajda János, Verseghy Ferenc, Vida József, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Wass Ottilia, Wohl Janka, Zajzoni, Zalár, Zichy Antal, Zichy Géza, Zilahy Imre, Zilahy Károly

 
Anthologiai gyűjteményeknek a magyar irodalom eddigelé sem volt híjjával. Midőn tehát ismét egy ujabb ilyen művel lépünk az olvasó közönség elé, mintegy önkénytelenül merül fel az a kérdés: tette-e ezt valami szükségessé, s mi jogosított fel arra, hogy e kötetet közre...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Anthologiai gyűjteményeknek a magyar irodalom eddigelé sem volt híjjával. Midőn tehát ismét egy ujabb ilyen művel lépünk az olvasó közönség elé, mintegy önkénytelenül merül fel az a kérdés: tette-e ezt valami szükségessé, s mi jogosított fel arra, hogy e kötetet közre bocsássuk? Legyen szabad a felvetett kérdésre e néhány sorban adni meg a feleletet. Az 1872-dik év decz. 15-dikén ünnepelte a magyar tudományos Akadémia s vele együtt az egész ország, a Bessenyei-ünnep alkalmával, a magyar nemzeti irodalom újjászületésének százados évfordulóját. Ezen nemzeti ünnep ébreszté a kiadókban azon gondolatot, hogy egy olyan gyűjteményt állíttassanak egybe, mely a lehető leghívebb tükre legyen a magyar költészet utóbbi századának; legyen e dús mező egyes virágszálaiból egybefont olyan koszorú, mely világos képet nyujtson azon talaj egész termékenységéről, a melyre gyűjtve lőn. Mert, bizonyára nem lesz érdektelen, de örömtelen sem, a művelt s hazája szent ügyeiért lelkesülő magyarnak egy koszorúba egybefűzve látnia költészetünk művelőit s az összeállítás folytán egyszersmind szemlélhetni azon fejlődést, melyet költészetünk - az emberi szellemnek ezen egyik szép nyilatkozata, - utóbbi századában felmutat. Lehetetlen, hogy örömtől ne dobbanjon a nemesen érző szív azon emelkedés láttára, mely a század elejéről származó művekhez képest egy Vörösmarty, Petőfi és Arany örökbecsű s méltán virághírű alkotásain tapasztalható. Az irodalmat ismerő olvasó első pillanatra észre fogja venni, hogy e gyűjtemény első részének berendezése egészen azon nyomot követi, melyet irodalom.történetünk hallhatatlan érdemű megalapítója. Toldy Ferencz "A magyar költészet kézikönyve" czimű munkájában megszabott, s itt bizonynyal nem ezen nyomnak követése, hanem az attól való eltérés lett volna méltán megróható. Lelkiismeretes kötelességünknek tartjuk egyszersmind azt is megjegyezni, hogy az életrajzi adatoknál Vutkovich Sándor sok érdemű s az irodalomnak hasznos szolgálatot tett "Magyar irók albuma" czimű munkája is használtatott. A mi a közölt életrajzokat illeti, azok - már a hely szűkénél fogva - sem lehettek oly terjedelmesek, mint az említett művekben. Bővebb életrajzzal csak azon költőinket ismertettük, a kik felől - egészen megbízható forrásból - eddigelé nem is közölt ujabb adatokkal szolgálhattunk irodalmink történetéhez. Nem ringatjuk magunkat azon hiú reménységben, hogy gyűjteményünk teljesen hiánytalan és semmi kifogás alá nem eshetik; de azt ismét el merjük mondani, hogy teljesebb anthologia e "Koszorúnál" irodalmunkban eddigelé meg nem jelent. S itt nem mulaszthatjuk el hálás köszönetünket kifejezni mindazok iránt, a kik műveik átengedésére felkérve, a közlést hálára kötelező szives készséggel megengedték. Azon óhajtással bocsátjuk közre gyűjteményünket: vajha mennél szélesebb körben terjeszthesse a nemzeti szellem fejlődését, az irodalom ez ágának ismerését, s ébreszthesse az elismerést azok munkássága iránt, kik a nemzet egyik legdrágább kincsének, drága anyanyelvének művelésén fáradoznak.
Termékadatok
Cím: Koszorú I-II. [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ács Zsigmond , Ányos Pál , Arany János , Arany László , Bacsányi János , Bajza Jenő , Bajza József , Baksai Sándor , Balogh Zoltán , Barcsay Ábrahám , Barna Ferdinánd , Beksics Gusztáv , Benedek Aladár , Bényey Gábor , Beöthy Zsigmond , Bérczy Károly , Berecz Károly , Berzsenyi Dániel , Bessenyey György , Bonyhai Benjámin , Boruth , Bulcsu Károly , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csokonai Vitéz Mihály , Csukássi József , Czuczor Gergely , Dajka Gábor , Dalmady Győző , Darmay Viktor , Debreczeny Márton , Dobsa Lajos , Dóczy Lajos , Dózsa Dániel , Döbrentey Gábor , Dömény József , Dömötör János , Dömötör Pál , Endrődi Sándor , Eötvös József , Erdélyi János , Erődi-Harrach Béla , Fábián Gábor , Fáy András , Ferenczy Teréz , Garay János , Gáspár Imre , Greguss Ágost , Greguss Gyula , Gvadányi József , Győri Vilmos , Gyulai Pál , Herepei Ottó , Horváth Ádám , Horváth Endre , Iduna , Izidora , Jánosi Gusztáv , Jókai Mór , Kalmár Róza , Katona József , Kazinczy Ferenc , Kerényi Frigyes , Kisfaludy Atala , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss János , Kiss József , Komócsy József , Kölcsey Ferenc , Kriza János , Lauka Gusztáv , Lehr Zsigmond , Lévay József , Lisznyay Kálmán , Losonczy László , Madách Imre , Majthényi Flóra , Marikovszky Gábor , Medgyes Lajos , Mentovich Ferenc , Mezei József , Moldován Gergely , Nagy Imre , Nyilas Samu , Orczy Lőrinc , Pajer Antal , Pap Endre , Péczeli József , Petőfi Sándor , Prém József , Ráday Gedeon , Rajka Teréz , Rajnis József , Rákosi Jenő , Révay Miklós , Sántha Károly , Sárosi Gyula , Sujánszky Antal , Sükei Károly , Szabados János , Szabó István , Szakál Lajos , Szász Béla , Szász Gerő , Szász József , Szász Károly , Szeberényi Lajos , Székács József , Szelestey László , Szemere Miklós , Szemere Pál , Szendrey Júlia , Szentmiklósi Alajos , Szigligeti Ede , Szilády Áron , Tárkányi Béla József , Teleki Ferenc , Teleki József , Thaly Kálmán , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Tóth László , Udvardy Géza , Vachott Sándor , Vachott Sándorné , Vajda János , Verseghy Ferenc , Vida József , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Wass Ottilia , Wohl Janka , Zajzoni , Zalár , Zichy Antal , Zichy Géza , Zilahy Imre Zilahy Károly
Kiadó: Légrády Testvérek
Kötés: Félvászon
Méret: 130 mm x 190 mm
Ács Zsigmond művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Bacsányi János művei
Bajza Jenő művei
Baksai Sándor művei
Balogh Zoltán művei
Benedek Aladár művei
Bényey Gábor művei
Beöthy Zsigmond művei
Bérczy Károly művei
Berecz Károly művei
Berzsenyi Dániel művei
Bessenyey György művei
Bonyhai Benjámin művei
Boruth művei
Bulcsu Károly művei
Csengey Gusztáv művei
Csepreghy Ferenc művei
Csukássi József művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Darmay Viktor művei
Debreczeny Márton művei
Dobsa Lajos művei
Dóczy Lajos művei
Dózsa Dániel művei
Döbrentey Gábor művei
Dömény József művei
Dömötör János művei
Dömötör Pál művei
Endrődi Sándor művei
Erődi-Harrach Béla művei
Fábián Gábor művei
Ferenczy Teréz művei
Garay János művei
Gáspár Imre művei
Greguss Ágost művei
Greguss Gyula művei
Gvadányi József művei
Győri Vilmos művei
Herepei Ottó művei
Horváth Ádám művei
Horváth Endre művei
Iduna művei
Izidora művei
Jánosi Gusztáv művei
Jókai Mór művei
Kalmár Róza művei
A szerzőről
Katona József művei
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.

Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.

1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.

Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kerényi Frigyes művei
Kisfaludy Atala művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komócsy József művei
Kriza János művei
Lauka Gusztáv művei
Lehr Zsigmond művei
Lévay József művei
Lisznyay Kálmán művei
Losonczy László művei
Madách Imre művei
Majthényi Flóra művei
Marikovszky Gábor művei
Medgyes Lajos művei
Mentovich Ferenc művei
Mezei József művei
Moldován Gergely művei
Nyilas Samu művei
Orczy Lőrinc művei
Pajer Antal művei
Péczeli József művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Prém József művei
Ráday Gedeon művei
Rajka Teréz művei
Rajnis József művei
Révay Miklós művei
Sántha Károly művei
Sárosi Gyula művei
Sujánszky Antal művei
Sükei Károly művei
Szabados János művei
Szakál Lajos művei
Szász Béla művei
Szász Gerő művei
Szász József művei
Szász Károly művei
Szeberényi Lajos művei
Székács József művei
Szelestey László művei
Szemere Miklós művei
Szemere Pál művei
Szentmiklósi Alajos művei
Szigligeti Ede művei
Szilády Áron művei
Tárkányi Béla József művei
Teleki Ferenc művei
Teleki József művei
Thaly Kálmán művei
Torkos László művei
Tóth Kálmán művei
Udvardy Géza művei
Vachott Sándor művei
Vachott Sándorné művei
Vajda János művei
Verseghy Ferenc művei
Vitkovics Mihály művei
Wass Ottilia művei
Wohl Janka művei
Zajzoni művei
Zalár művei
Zichy Antal művei
Zichy Géza művei
Zilahy Imre művei
Zilahy Károly művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet