A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (dedikált példány) [antikvár]

ElőszóA Duna-Tisza köze a török hódoltság idején jelentős pusztulást szenvedett. A tájújranépesedése, az élet újjászervezése és a gazdálkodás újbóli megindulása a 18. században vette kezdetét. Ezt követően számos, természeti, gazdasági, társadalmi és politikai változás jelölt ki korszakhatárokat a terület életében, kultúrájában.Fodor Ferenc, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutató-muzeológus munkatársa, könyvében egy Csongrád- és Bács-Kiskun megyék területén fekvő, 31 települést magába foglaló régió gazdálkodási viszonyait mutatja be. A vizsgált területre és a témára vonatkozó, főként néprajzi és történeti szakirodalom bőséges és alapos feldolgozása mellett a szerző forrásként használja a statisztikák és összeírások adatait, a helyi sajtót, valamint a levéltári, múzeumi adattári dokumentumokat és a családi gyűjtemények irat- és képanyagát. A leírás és elemzés gerincét Fodor Ferenc saját, több mint két évtizede folytatott terepmunkájának eredményei adják, s ezeket támasztja alá a kötetben látható gazdag fotóanyag, a szerző saját felvételeiből válogatva.A paraszti gazdálkodás 20. századi alakulását a történelmi, gazdasági és társadalmi háttér felvázolásával értelmezi a szerző. A belterjes (intenzív) kertészeti kultúrák sajátos specializálódási folyamatok eredményeként jelentek meg, alakultak ki, s kapnak szerepet napjainkban is egy-egy település életében. Az általános tendenciák az esettanulmányok révén bontakoznak ki; ennek egyik legteljesebb példája a kötetben a Halas határában egykor jelentős gazdálkodást folytató Tallér Vendel példája.Hagyomány az újításban - ezzel a kifejezéssel jellemezhetjük talán leginkább azt a folyamatot, ami a Duna-Tisza köze délkeleti részének 20. századi gazdálkodásában tetten érhető: vagyis a hagyományos eljárásokban gyökerező, ugyanakkor alkotó (kreatív), újító (innovatív) és modernizáló célzatú, sokszor településenként, sőt gazdaságonként és egyénenként is eltérő, egyedi megoldásokat, s ezek szűkebb vagy szélesebb körű átadási-átvételi folyamatát.Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Fodor Ferenc a néprajz tudományának művelése mellett maga is családi keretek közt árutermelő gazdálkodást folytat, így egyszerre résztvevő" kutatóként és résztvevő" gazdálkodóként volt lehetősége megfigyelni, dokumentálni és feldolgozni anyagát.E kötet Fodor Ferenc 2006 decemberében, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Európai etnológia doktori programjának keretében megvédett PhD disszertációjának könyvvé formált változata. A téma és a kutatási eredmények szervesen gyökereznek a Szegedről induló Alföld-kutatásban, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan kijelölik a vizsgálódás további földrajzi és időbeli határait, lehetőségeit.A szerzőtől az itt olvasható tudományos eredmények nyomán a kutatás folytatását várva ajánlom e kötetet a szakma és a szélesebb érdeklődő közönség tisztelt figyelmébe.Kelt Szegeden, 2008. Szent Lőrinc napjánDr. Simon András néprajzkutató7