Kesztyűs Ferenc (aláírt példány) [antikvár]

KESZTYŰS FERENC 1932. október 17-én született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a Gambinus-ban (Teréz kit. 46. sz.), magángalériája pedig Budapesten a VII. kerületben, Damjanich utca 26/a., VI. emelet 11. alatt tekinthető meg. (Telefon :}42-1210) * Kesztyűs Ferenc művészete Kesztyűs Ferenc festőművész kiállításai, tárlatai szerte a világban ünnepélyességet, áhítatot árasztva a „Művészet templomává" avatja a helyszínt, ahol minden alkotása - festmény vagy tűzzománc kerámia - szinte oltárképpé magasztosul. Képeiben művészi hitvallását formakincsével átszőve valósítja meg önmagát, miközben ábrázolási formája, kifejezésének tartalma szoros egységben, bár különböző arányban viszonyulnak egymáshoz. Következésképpen Kesztyűs Ferenc expresszivitása, kifejező ereje megejtő művészi minőségben nyilvánul meg. Alkotásaiban nyomon követhető, fellelhető az a művészi szubjektivitás mely a valóságot önmagából fakadó reflexiókkal telíti. Ez a láthatatlan, szuggesztív erő az, mely attitűdjének, művészi állásfoglalásának elismerésére, vele érzelmileg való azonosulásra késztet. Alkotásaihoz hozzáadott bennső többlete, érzelemmel való dúsítása az a kritérium mely feltétlen szükséges, kötelezően elvárható művészi „önbeépülés" a készülő műbe. Láthatóan nem egyedül a kép természeti valósága, hanem az abból kisugárzó intellektuális hatás teszi élménnyé művei összességének látványát. S az összhatás; fenséges Akár a „Művészetek templomának" benső intimitása, meghittsége, nyugalmat és lelki békét ígérve pihen-tetően gazdagít. Mert Kesztyűs Ferenc művészi tevékenységének formai eleme, tartalmi szépsége óhatatlanul is hatva ránk véleményformálásra ösztönöz, mint „de factó" alkotás. Ami csodálattal teljes elismerést, és tiszteletet vált ki bennünk a sokoldalú, nagyműveltségű művész személye és művei iránt. Jóllehet az impresszionizmus a festészet és látvány szoros egységéről, összefüggéséről vélekedik, mégis, annak ellentétes gondolati tartalmát hordozza. S ez az a belső ellentmondás mely Kesztyűs Ferenc műveiben egyaránt remekelnek. Való Igaz, hogy stílusának megfelelően képein az apró helyi színek cseppjeiből összeálló oldott, laza ecsetvonások esetlegességükkel is céltudatosan hatáskeltő lokális megoldások, mégis ezekből kerekednek ki műveinek remekei. Figyelemre méltó a felvitt festékanyag csillámló fényeffektusa mely stílusmeghatározóan dominál, s a befogadóban, szemlélőben nemcsak gondolatokat ébreszt, de emlékeket és érzelmeket is felidéz. Persze az érzelem sehol sem csap át szentimentális érzelgősségbe, hisz ilyen irányú törekvés nem érhető tetten egyetlen alkotásában sem. Inkább a színek és emóciók harmóniája uralkodik a természeti valóság jól elrendezett, belső összhangban álló megnyilvánulásában. A kiállított művekből áramló hangulati hatás nem csupán üres kellem, felszínes ragyogás, hanem tény, mely Kesztyűs Ferencet immár évtizedek óta a „hasznos Szép" festőjévé nevezi ki. Nem véletlenül, hiszen minden egyes képének, művének, alkotásának van számunkra mondanivalója, mit formagazdagságával karültve formanyelve közvetít, rendszerezve kifejezéseinek ragyogó igéit. Képeinek lírai hangulata szinte a zene nyelvén közelít, s bennünk a halk pianótól a harsány crescendóig váltakoznak műveinek bűvöletei. Bámulatos művészi erő, különleges technika sugárzik festészetének, tűzzománc kerámiáinak sokaságából. Kesztyűs Ferenc nemcsak követte a századelő két stílus irányzatát; az expresszié és az impresszió útmutatását, de továbbfejlesztve elősegítette újjászületésüket, továbbélésüket a világ egyetemes művészetének színpompás palettáján. Szarvas János újságíró - író