"Páci sa mi, páci co je svete peknvo..." (dedikált példány) [antikvár]

„A társadalmi hovatartozás tudata a közps tudásban, és emlékekben való os%to%áson alapszik, egy kö^ös szimbólumrendszer használata révén. (Jan Assmann: A kulturális emlékezet) Szokolay Kálmán hozzájárulása a komlósiak megtartó kulturális emlékezetéhez A lokálpatriotizmus nemes emberi tulajdonság. A múlt kutatása, a ma jelenségeinek különböző formában történő rögzítése az utókor számára nemzedékeken keresztül érezteti hatását és erősítheti a szülőföldhöz való kötődést. Az örökség tisztelete és az új generációk számára való megőrzése segíti az összetartozás érzésének növelését, helyi kultúránk megbecsülését. Ezek következtében bensőséges viszonyba kerülünk szűkebb környezetünkkel, mikrovilágunk ismerete biztonságérzetünket növeli és segíti hatékonyabb eligazodásunkat a társadalmi struktúrák tágabb rendszereiben is. Szokolay Kálmán kékfestő mester komoly lokálpatrióta volt, Tótkomlós helyi társadalmának alkotó és alakító tagja, aki érzelmileg és értelmileg egyaránt erősen kötődött szülőfalujához. Alkotó kezének nyomát szó szerint és átvitt értelemben is évtizedeken keresztül viselték a falu lakói, hagyatéka ma is nyomot hagy az értő szemlélőben és olvasóban. Szűkebb hazája, a 20. századi Tótkomlós életéből gazdag fotó és dokumentum anyagot halmozott fel, melyet családja megőrzött a komlósiak múltismeretének bővítésére. A Szokolayakkal rokoni viszonyban álló Laukó család ezzel a kötettel tiszteleg emléke előtt, melyben kétnyelvű humoros versei mellett ennek a gyűjteménynek néhány érdekes darabját is az érdeklődő közönség elé tárja. A több száz darabból álló gyűjteményt egy kiállítás keretében szándékoznak bemutatni és az utókor számára digitalizált formában is hozzáférhetővé teszik. A gyűjtemény valamennyi darabja, s az illusztrációként használt fotó és dokumentummásolatok sok-sok információval járulnak hozzá Tótkomlós múltjának, szellemiségének jobb megismeréséhez. Kiemelkedő helyet foglalnak el közöttük az önképzőköri jegyzőkönyvek, a helyi mesterek (köztük Szokolay Kálmán kékfestő mester) hirdetései és a családi fényképalbum fotográfiái. Tanúi annak a kornak, melyről az idősebb korosztálynak vannak még személyes tapasztalatai, de a fiatalabbak már alig tudnak valamit például arról, mit jelenthetett egy jó mesterember számára kisipari termelőszövetkezeti taggá válni az elmúlt század ötvenes éveiben. Szokolay Kálmán feleségének, Erzsike néninek Kálmán bácsi életrajzában 9