Tenk - Festék, virág Zsó és én (dedikált példány) [antikvár]

Tenk László négy évtizede résztvevője a magyar művészeti életnek, írta: Pogány Gábor Sokan és sokféleképpen jellemezték munkásságát; s abban minden művészettörténész kritikusa egyetértett, hogy vérbő kolorista". Talán a témáit vizsgálták kevésbé. A huszadik század végén illetlennek tűnt a festményeket a téma felől megközelíteni. Igaz, hogy Tenk koloritja, festésmódja, ecsetkezelése egyedi, képei a kiállításlátogató számára a terem túlsó sarkából is fölismerhetőek, de nem csak az a fontos, ahogyan fest, hanem amit megfest.Képeinek gyakori motívuma a műterem. A műterem, ha úgy tetszik, a művész vegykonyhája", de a művész személyiségének élettere és egyben lenyomata is. Természetes közege az önarcképnek, a művész családjának, modelljeinek s részleteiben csendéletei tárgyául is szolgál. A következőkben vizsgáljuk a téma megjelenítésének rövid történetét, és Tenk e témában született képeit.A középkorban a művész még nem lehetett személyiség", a hely, ahol dolgozott, közösségi műhely volt. Nem is volt miért ábrázolni. Az első műterem ábrázolás 1403-ból maradt fönn egy illuminált könyvből, s Martia miniatúra festőnőt ábrázolja. A reneszánszban számos olyan Szent Lukács kép készült, amelyen az apostol Szűz Máriát festi. Ezek ugyan nem műterem-ábrázolások, de már festőt látunk munka közben. Festőt, a saját műhelyében, munka közben az újkor elején Jan Vermeer van Delf t képén, A festészet allegóriáján láthatunk. E képen a festőállvány teszi a szobát műteremmé; ahogyan az a díszes helyiség is csak alkalmi műterem, ahol Diego Rodrígez Velázquez a (háttérben, a tükörben látható) spanyol királyt és királynét festi, s amelynek hivatalos címe Las Meninas (Az udvarhölgyek). Tenknek a főiskolás korában készített Nagy műterem /l. tábla/ című festményén éppúgy a tükör a főszereplő, mint az Udvarhölgyeknél, csak itt a festő a bútorok lapjaival, meg a képpel a képben kissé meg is csavarja a teret; és így nem is érzékeljük a szoba mélységét. Tenk László ezt a festményt a benne lévő hibákkal együtt is fontos állomásnak tartja.A Főiskolán nagy hatással volt rám mesterem, Bernáth Aurél szakmai és emberi tisztessége. Ezeknek az éveknek mégis a legnagyobb tanulsága az, hogy megismertem Grúber Béla Műterem című képét, ami a könyvtárban volt. Első látásra rádöbbentem, hogy remekművel állok szemben, és a főiskolai éveim alatt egyre közelebb kerültem hozzá. Az időm nagy részét magam is műteremben töltve átéreztem, hogy milyen telitalálat a kép. Megértettem a festő munkamódszerét, kompozíciós megoldásait, felfogtam azt a bensőséges viszonyt, amely a témához, tárgyaihoz, szereplőihez fűzte. Lázba hozott a festék szabad használata, a faktúrában rejlő lehetőség. E kép hatására magam is készítettem egy műterem-tanulmányt, mintegy meghatározva viszonyomat a műteremhez, az elődökhöz, a festészethez.