A főnyeremény (dedikált) [antikvár]

Tekintettel arra, hogy: - a fizetések szerények, az elvonások jelentősek; - ma már csak növekvő nehézségek árán engedhetjük meg magunknak az utazást, a síelést, a színházat, a könyvet, a vendéglőt és a húsz százalékos zsírtartalmú tejfölt; - rácsodálkozunk az újgazdagok zöldövezeti villáira, kastélyaira, és arra gondolunk: ha az ilyen otthonok valamelyikében élhetnénk, az maga lenne a boldogság; - az utazási irodák katalógusaira, óriásplakátjaira is vágyakozva nézünk. Ezeken dologtalan turisták áznak a szállodai úszómedencék égszínkék vizében, a pálmafás tengerpartokon pedig szintén munkaképes emberek lopják a napot, miközben enyhén fodrozódó hullámok nyaldossák a fehér homokot. Mindazonáltal vajon van-e okunk arra, hogy emésszük magunkat? Vajon boldogok és gondtalanok azok, akik megengedhetik maguknak mindazt, ami után a többség csak sóvárog? Ezért aztán a könyvben található száz gondolat új nézőpontokat kínál az Olvasónak, amelyek segítségével megbizonyosodhat: az áhított és egyre kevésbé elérhető javaknak és élvezeteknek semmi közük a boldogsághoz. Ezek ráadásul olyan terhekkel, kötöttségekkel, bosszúságokkal járnak, hogy a róluk való lemondás kifejezetten elősegíti az örömteli élet megvalósulását.