Mese habbal [antikvár]

Kiadói borítója hiányzik.
1934-ben jelent meg Remenyik Zsigmond Mese habbal című regénye, meglehetősen viharos előzmények, botrány, pereskedés, rendőri beavatkozások után. Első szatíráját, a Bolhacirkusz-t ugyanis vallás- és társadalomellenes merényletnek nyilvánították, s az író évekig tartó megpróbáltatásokat szenvedett végig e vádak következtében. Társadalomkritikai szenvedélyét, szatirikus magatartását azonban nem törték meg, s a Mese habbal talán még gyilkosabb szatírája kora társadalmának, mint volt az előző regény. Az irodalomtörténet és a kritika is úgy értékeli művét, hogy az a kispolgáriság szatírája. Cassius Kornélban, a főszereplőben pedig megteremtette a közép-európai nyárspolgár szatirikus jelképét, a gyáva, alattomos, ügyefogyott, képmutató kisembert. Valójában a világirodalom első antifasiszta szatírái közé tartozik ez a mű, mert Remenyik pontosan azt mutatja meg, hogyan részegedik meg a hitvány emberke, s hogyan válik hatalom után vágyódó mániákussá, akit még a Duna szennyes habjaiba is képesek követni a megvadított és megszállott tömegek. Remenyik regénye megjelenése idején groteszk vízió volt csupán, a mai olvasó számára, aki megélte a negyvenes éveket, szomorú, fájdalmas, beteljesült történelem.