Szabad szél [antikvár]

IGáspárról, a vizslájukról azt meséli az Erzsi, hogy este, mikor aludni mennek, Gáspár úgy fekszik a hasára, hogy a macska ráfekhessen a hátára, és így alszanak egész éjjel emeletesen, ahogy a születésnapi tortákon lehet látni emeletes díszítést. A macskának persze tetszik, hogy a Gáspáron aludhat, mert a Gáspár háta melegíti a hasát, rögtön dorombolni kezd, ezzel jelzi neki, hogy most jó, és Gáspár ne mozduljon. Gáspár ezt érti, mert jó kutya, de Erzsi mamája azt mondja, hogy Gáspár szolgalelkű, és a macska azt csinál vele, amit akar. Ezt nem hiszem, mert Gáspár jó kutya, szófogadó, és azt akarja, hogy a másiknak jó legyen, én nem nézem le azért, mert a másiknak jót csinál. A Schneider néni, aki mellettünk abban a régi, földszintes házban lakik, és cukrot szokott adni a gyerekeknek még magától is, ő is csak jót akar nekünk, amiből neki semmi haszna nincs. Feri azt mondja, olyan nem létezik, mert minden ember csak haszonért csinál valamit. Ha kölcsönadom neked a radírgumimat, akkor te megengeded, hogy menjek egy kört a bicajoddal. A Schneider néni majd jól elkapja egyi-künket-másikunkat, tessék csak most elmosogatni nála egy kicsit. Én már nagyon régóta kapok tőle cukrot, ha ez így van, akkor lehet, hogy nekem egy évig is mosogatnom kell nála, ilyesmire még gondolni sem jó. Nem mintha az óvodában olyan jó volna, de ha már mosogatni kell, akkor inkább ott csinálom. Múltkor olyan óriási szerencsém Volt, biztosan igaza van Kati néninek, ő azt mondja, hogy odafönt az égben lakik a Jóisten, aki vigyáz rám, mert az történt, hogy amikor terítenem kellett uzsonnára, és vittem ki a bögréket a konyhából,