kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Műveltség és hagyomány [antikvár]

Ferenczi Imre, Ujváry Zoltán

Antikvár
 
A magyar néphagyományban jelentős helyet foglal el a farsang. Egyik kiemelkedő ideje a népszokásoknak, amelyek főképpen külső megnyilatkozásaikban korán magukra vonták a figyelmet. Számos farsanggal kapcsolatos adatot találunk az irodalomban, már a középkortól kezdve* A...
5280 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A magyar néphagyományban jelentős helyet foglal el a farsang. Egyik kiemelkedő ideje a népszokásoknak, amelyek főképpen külső megnyilatkozásaikban korán magukra vonták a figyelmet. Számos farsanggal kapcsolatos adatot találunk az irodalomban, már a középkortól kezdve* A feljegyzések legtöbbször csupán a farsang említésére szorítkoznak, s főképpen az egyház álláspontját tükrözik a farsangi időszakban megnyilvánuló szokásokkal szemben. Általában elítélik a farsangi mulatozást, a maszkos játékokat, az ezekkel kapcsolatos magatartást, A polgárság szemléletét tükröző Heltai Gáspár is kárhoztatja. A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való Dialógus c. művében: „Akkor isznak az emberek tobzódnak, lakoznak és különb-különb-féle hiába való kölcséget művelnek." Ha áttekintjük a farsangra vonatkozó utalásokat és feljegyzéseket a XVI. századtól egészen a XIX. század végéig, azt tapasztaljuk, hogy főképpen a szokások külsőségei ragadták meg a figyelmet, és csak nagy általánosságban tudósítanak a farsang lényeges vonásairól. Bár a XIX. században megélénkül az érdeklődés a nép hagyományai iránt, mégsem születnek alapos leírások, mert a megfigyelők a népszokások területén is elsősorban a kuriózumokat keresték. Az eddig publikált farsangi leírások azt mutatják, hogy a kutatás viszonylag kevés figyelmet fordított a farsangi szokásokban megnyilvánuló alkotó tényezők megvizsgálására. Gondolunk itt főképpen a szokások társadalmi hátterének, közösségi funkciójának, dramatikus elemeinek, hagyományozódásának stb. rögzítésére. A magyar farsangi irodalom természetesen alapul szolgál a további kutatáshoz, s így megkísérelhetjük egy táj monografikus feldolgozását, amelyben újabb szempontokat is érvényesíthetünk. Tanulmányunkban a szatmári falvak farsangi hagyományainak leírását és elemzését nyújtjuk. Szatmár néphagyományokban gazdag vidék. Több, jelentős publikáció foglalkozik népi kultúrájának vizsgálatával. A szokásleírások azonban — egy-két esettől eltekintve — nem érintik a farsangi hagyományanyagot. Szatmár területi elhelyezkedése alapján három jellegzetes tájegységet kapcsol össze: Erdélyt, a Nagyalföldet és Bereg-vidékét. Az érintkezés visszatükröződik Szatmár kultúrájában is. Ez a körülmény lényeges problémákat vet fel a farsangi hagyományok területi kapcsolatának értékelésénél. A jelenlegi Szabolcs-Szatmár megye csak közigazgatásilag alkot egységet. A két terület népi kultúrájában lényeges eltéréseket találunk. Éppen ezért az alábbiakban Szatmár megjelölést használjuk. Ez a terület
Termékadatok
Cím: Műveltség és hagyomány [antikvár]
Szerző: Ferenczi Imre Ujváry Zoltán
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 170 mm x 240 mm
Ferenczi Imre művei
Ujváry Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet