Magyar Krónika 2017. február [antikvár]

Olimpia Azolimpiai fáklya meggyújtása az ókori olümpiai játékok helyszínén, a görögországi Olümpiában (ItoMmstaB/SuTOcaaM) Többéves előkészületek után, 1896. április 21-én a Magyar Országgyűlés törvényt fogadott el az államalapítás ezredéves megünnepléséről. A május 2. és október 31. között rendezett ünnepségek idejére a politikai pártok treuga deit, fegyvernyugvást hirdettek, politikai vitáikat felfüggesztették. Az események szinte az egész országot megmozgatták, aki csak tehette, ellátogatott az ezredévi kiállításra. A Révai Lexikon a teljes látogatói létszámot közel hatmillióra becsülte, a teljes bevételeket 5 286 000, a kiadásokat 5 238 000 koronában állapította meg. Az eseményre a magyarság ma is mint történelmének egyik legfényesebb pillanatára emlékezik. Többéves előkészületek után, 1991-ben Magyarország kormánya jelentkezést nyújtott be az 1996-os Világkiállítás Béccsel közös megrendezésére. Létrejött a Világkiállítási Programiroda, készültek a tervek. Bécs visszalépése után Budapest egyedül folytatta a terve- zést. Az 1994-es választások után baloldali és liberális többségűvé vált budapesti közgyűlés azonban, a baloldali kormány egyetértésével 1994. október 10-én lemondta a részvételt. Többéves előkészületek után, 2001-ben a polgári kormány elindította a budapesti olimpia pályázati folyamatát, Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Samaranch akkori NOB-elnökkel. A rendezés mellett szervezett aláírásgyűjtés során hatszázezren csatlakoztak, megindult a tervezés, a pályázat összeállítása. A 2002-ben győztes baloldal azonban visszavonta a pénzügyi garanciát, a kezdeményezést ezzel megbuktatta. Többéves előkészületek után most újra pályázunk. A tervek lenyűgöző-ek, komoly esélyünk van rá, hogy a világ egyik legcsodálatosabb rendezvénysorozatának házigazdái legyünk. Isten bocsásson meg azoknak, akik ezt a nagy tervünket is elbuktatják. Mert mi, magyar választók nem fogunk megbocsátani. ¦ 3 MAGYAR KRÓNIKA