Magyar Műhely 1991/1-4. [antikvár]

MOLNÁR MIKLÓS SZÖVEG, KERESZTÜL-KASUL — Derridán kívül* — VAN, AKI DERRIDA — bár aki történetesen Derrida, ezt mindenképpen vitatná, mivel őszerinte nincs olyan entitás, bárhol is jelenlévő létező, aki kivonhatná magát a differancia mozgása alól. „Arról van szó — olvassuk —, hogy kidolgozzuk a2 írás új fogalmát. Ezt grammdnak vagy differancidnak nevezhetjük." (A differancia, a „különbség" egyrészt a különbségeket létrehozó 4írás' te véke ny sége t jelöli, másrészt és egyúttal ama jelenlét halogatását, elhalasztását, amely e 'létrehozás' által támad. A differancia — franciául différance, néma, kiejthetetlen a-val az e helyén — tehát a 'différencier' (megkülönböztetni), illetve a 'différer' (elválasztani) igék közös főnévi formája. „A differancia motívuma — mondja Derrida — nem tart számot a 'fogalom', de még csak a 'szó' elnevezésre sem, azonban mégis fogalmi effektusokat és igei vagy névszói konkré-ciókat hoz létre.") „A megkülönböztetések játéka valójában szintéziseket vagy utalásokat tételez fel, és ezek megtiltják, hogy bármely pillanatban, bármilyen értelemben, valamilyen egyszerű elem önmagában jelen legyen, és csakis önmagára utaljon. Akár a beszélt diskurzus, akár az írott diskurzus rendjében található is, semmilyen elem nem működhet jelként, csak ha egy másik elemre utal, amely maga nincs egyszerűen jelen. Ez a láncolat teszi, hogy minden egyes 'elem' — fonéma vagy graféma — a benne lévő nyom alapján a lánc vagy a rendszer egyéb elemeiből tevődik össze. Ez a láncolat, ez a szövet a szöveg, amely csak egy másik szöveg transzformációjából jön létre. Semmi, sem az elemekben, sem a rendszerben, soha sehol nincs egyszerűen jelen vagy távol. Keresztül-kasul csak megkülönböztetések és nyomok nyomai vannak." Semmi — semmilyen jelen-lévő és in-differáns „Molnár Miklós" — nem előzi meg tehát a törlésjel alatti Derridát, azaz a dif-feranciát és a térbeli eloszlást. Nincs olyan alany, aki ágense, szerzője vagy mestere lenne a differanciának, és akivel a differancia történetesen vagy empirikusan „megesne". A szubjektivitás, mondja Derrida, akárcsak az objektivitás, a differancia effektusa, olyan effektus, amely differanciarendszerbe van beleírva. Az alany, mindenekelőtt a tudatos és beszélő alany, a megkülönböztetések rendszerétől, a differancia mozgásától függ. Az alany nincs jelen, következésképpen nincsenek jelenlévő alanyok, hölgyeim és uraim, kivált pedig * Előszó Jacques Derrida: Grammatológia c. műve első részének magyar kiadásához, mely 1991. második negyedévében jelenik meg.