kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

 
BONIFERT ÁDÁM Hazánk településhálózatának kialakulása magán viseli az évszázados — korántsem egyenes vonalú — fejlődés általános jegyeit. Szerkezete a mindenkori társadalmi, gazdasági hatások függvényében formálódott. A felszabadulásig mai városaink elégtelenül...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
4400 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
BONIFERT ÁDÁM Hazánk településhálózatának kialakulása magán viseli az évszázados — korántsem egyenes vonalú — fejlődés általános jegyeit. Szerkezete a mindenkori társadalmi, gazdasági hatások függvényében formálódott. A felszabadulásig mai városaink elégtelenül fejlődtek. Jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki, a városfejlődés klasszikus jegyei széles körűen nem jelentek meg. Az elmúlt 30 évben a termelőerők nagyarányú fejlesztését, a döntő változást hozó vidéki ipartelepítést összehangoltuk a településhálózat fejlesztésével. A gazdasági fejlődés teret nyitott a társadalomban olyan folyamatok előtt, amelyek csírájukban korábban is jelen voltak, mozgásterük azonban társadalmi, politikai lendítő erők működésének eredményeként kitágult. Településeink fejlődése így olyan utakon indulhatott el, amelyek történelmi léptékek mércéje szerint is korszakos jelentőségűek lehetnek. Az ország települései ma is gazdasági lehetőségeink szerint fejlődnek, folytatódik az urbanizáció folyamata, a gazdaságfejlődés kibontakoztatja a területek tervszerű előrehaladásának tartós folyamatát. A MSZMP XI. Kongresszusa elismeréssel szólt gazdasági fejlődésünk népgazdasági és területi eredményeiről. Megerősítette a társadalmi termelés hatékonyságát fokozó területfejlesztés folyamatát. Ennek alapján az V. ötéves tervidőszakban is tervszerűen fejlesztjük az ország különböző területeinek gazdaságát és a településhálózatot. Tovább csökkennek az ország egyes vidékeinek gazdasági színvonalában még meglevő különbségek. A XI. kongresszus határozata kimondta: „Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embereknek mind kedvezőbb életfeltételeket. „A mind kedvezőbb életfeltételek kategóriáját helyenként és időnként nem lehet különbözőképpen értelmezni. Kialakításuk és formálásuk a helyi hagyományokat, a gazdasági lehetőségeket egyaránt vegye figyelem be. Az adottságokból, de különösen a lehetőségekből következően természetesen lehetnek különbségek. Cél azonban (és ez a területi gazdaságfejlesztés egyik általános alapvető követelménye) az indokolatlan különbségek csökkentése, az egymáshoz való közelítés, a felzárkózás, az ésszerű kiegyenlítés. URBANIZÁLÓDÁS A gazdasági növekedés megvalósításának keretei a települések. Településhálózatunk fejlesztésének gazdaságpolitikai célja a termelőerők területi elhelyezésének és a települések változásainak mind teljesebb összehangolása, a lakosság életkörülményeinek korszerűsítése. A településeken belül megkülönböztetett szerepe van városainknak, melyek a fejlett szocialista társadalom építésénekfolyamatában atársadalmi, politikai és gazdasági átalakulás döntő színterei. E folyamat általánossá válásának egyik mozgató ereje az urbanizáció. Az urbanizáció számos tényezővel összefüggő, sokoldalú fejlődési jelenség, amely a társadalomban lezajló más folyamatokhoz kapcsolódva, azokkal összhangban a települések mennyiségi és minőségi változásainak formálója és következménye. Tartalmazza a termalőerők változását, a foglalkoztatás szerkezetét, a népesség mozgását és általában a társadalmi-gazdasági struktúra átalakulását kifejező jelenségeket, a városok kialakulásának és folyamatos fejlődésének jellemzőit. Társadalmi tartalmát tekintve az urbanizálódás az életkörülmények korszerűsítését, a szocialista életmód feltételeinek és intézményeinek fejlődését fejezi ki. Nyilvánvaló, hogy hazánk urba- nizálódásának fejlődési ütemét, irányát, területi kihatásait, általában a benne foglalt társadalmi tartalom érvényre jutását befolyásolják gazdasági elhatározások. Az urbanizáció világjelenség, amibe a világ népei — fejlettségük szintjétől és fejlődésük ütemétől függően — bekapcsolódnak. A technikai fejlesztés hatására fellendülő gazdasági növekedés kibontakoztatja a társadalmi mozgásformák szélesebb tömegét és ebben szükségszerűen funkcióhoz jut a településfejlődést polarizáló urbanizáció is. Az urbanizálódás több fokozatú, hosszabb ideig tartó folyamat. Az egyes urbanizációs szakaszokat a különböző termelési és fogyasztási szükségletek kialakulása, a kielégítés igénye és lehetősége jellemzi. Az urbanizálódás extenzív szakaszán belül a minimális szükségletek kielégítésétől az igények differenciálódásáig és átmeneti egyensúlyteremtődésig (amely újra és újra felbomlik, majd helyreáll) különböző utakat és eltérő ütemben járnak be a városok. Nemcsak azért, mert a városi igazgatási jelleg elnyerése rendszerint késve követi a tényleges fejlődést, hanem mert az általános igényrendszeren belül országok hagyományai, a tájjelleg, a szokások és egyéb körülmények hatására eltérő tartalom alakulhat ki. Az urbanizálódás intenzív szakaszán belül a népességtömörülés, a gazdasági fejlődés és az urbanizációs folyamatok viszonylag tartós egyensúlyi állapota mellett az igénykielégítés mértéke és színvonala állandósul, kiegyensúlyozott lesz. Az általános sajátosságok egyes elemeinek egyezése mellett a szocialista vonások elkülönülnek más társadalmi rendszerű országok településfejlődési sajátosságaitól. A szocialista társadalomban a gazdasági fejlődés és az urbanizáció folyamatának összehangolása a népgazdaság általános tervezési rendszerén belül valósul meg. Jellemzőnek kell tekintenünk a folyamatok vizsgálata szempontjából, hogy az urbanizáció elindulása mindig a gazdaság talaján történik, a gazdasági potenciál bővülése és terjedése az urbanizációs folyamattal kölcsönhatásban van. A szocialista jelleg az urbanizáció társadalmi tartalmát illetően világosan felismerhető. Társadalmunkban az ember érdekében lezajló és tudatos folyamatról van szó, míg a tőkés társadalmak urbanizációja az emberi, társadalmi követelményeket az üzleti szempontoknak alárendelten érvényesíti.
Abonyi Gyuláné művei
Bakonyi Dezső művei
Barna Gábor művei
Benyó Bertalan művei
Berey Katalin művei
Bonifert Ádám művei
Brenner János művei
Csathó János művei
Csorba Zoltán művei
Dénesi Ödön művei
Dr. Breznay Jenő művei
Dr. Csonka Pál művei
Dr. Fodor László művei
Dr. Gerle György művei
Dr. Illés István művei
Dr. Jándy Géza művei
Dr. Joób-F. Tamás művei
Dr. Kiss Sándor művei
Dr. Kovács Attila művei
Dr. Kőszegfalvi György művei
Dr. Perczel Károly művei
Dr. Perényi Imre művei
Dr. Preisich Gábor művei
Dr. Radó Dezső művei
Dr. Szabó János művei
Dr. Széchey Béla művei
Dr. Varga Emil művei
Dr. Várvölgyi Sándor művei
Dr. Winkler Gábor művei
Dr. Zala György művei
Dr. Zoltán Zoltán művei
Éliás László művei
Gazda László művei
Heim Ernő művei
Illés Sándor művei
Jakab Sándor művei
K. Ráduly Piroska művei
Komor Vilma művei
Láng Tivadar művei
László László művei
Letényi Árpád művei
Ligeti Pál művei
Mészáros Ferenc művei
Mikola Béla művei
Paksy Gábor művei
Perlai Rezső művei
Pintér László művei
Saád József művei
Schaefer György művei
Stadler József művei
Tillai Ernő művei
Timon Kálmán művei
Turcsányi Gyula művei
Weress Kálmán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet