Az etruszk nyelv. Európa elveszett kincse

Az etruszkok az ókori Etruria területén, az i. e. 8. és 1. század között alkottak magas műveltségi szintű társadalmat. Erről reánk maradt építményeik, szobraik, sírkamráik freskói, díszes fekete kerámiáik, bronztárgyaik tanúskodnak.
A latin nyelvű Róma terjeszkedése az i. e. 2. században az etrusz-kokat is elérte, önállósága elvesztésével az etruszk nép is beolvadt a Római Birodalom közösségébe, majd a római polgárjogot elnyer-ve fokozatosan ellatinosodott, és mai leszármazottaik már többnyi-re az olasz nyelv toszkánai nyelvjárását beszélik.
Maga az etruszk nyelv ma már csak a sírok nyelve, írásos emlékei mind ásatásokból kerültek elő: ezek között vannak kőbe vésett sír-feliratok, határkövekre írt vagy arany-, ólom- és bronzlemezekre vésett jogi ügyletek, bronztükrök hátlapjára karcolt mitológiai jele-netek, agyagtáblára vagy lenvászonra írt vallási szertartások.
Az etruszkok a görögöktől átvett, majd a saját hangkészletükhöz igazított betűkkel írtak, az etruszk szövegeket ezért egy kis gyakor-lással (jobbról balra haladva) bárki el tudja olvasni, anélkül azon-ban, hogy az egyes szavakat, mondatokat meg is értené.
A több mint tizenegyezerre tehető etruszk szöveg túlnyomó része ugyanis rövid sírfelirat: ez olyan lehetetlen kutatási helyzetet te-remt, mintha valaki az angol nyelv egészét egy vidéki angol kisváros temetőjének sírfelirataiból próbálná rekonstruálni.