Magyar Pedagógia 1982/1. [antikvár]

TANULMÁNYOK SZŰCS PÁL AUDIOVIZUÁLIS ESZKÖZÖK ÉS ANYAGOK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Az oktatástechnikai kutatások és fejlesztések Magyarországon a 70-es évek második felében törtek jelentősen előre. Az 1973-ban megalapított Országos Oktatástechnikai Központ (OOK) legfőbb feladata is az audiovizuális eszközökkel és anyagokkal történő ellátás megvalósítása, és a bevezetésüket célzó innovációs lánc kialakítása volt. Az OOK e feladatoknak lényegében eleget tudott tenni, azonban a 80-as évekre beköszöntő gazdasági problémák — mint minden más fejlesztés esetében is — mérsékeltebb ütemű fejlesztést fognak lehetővé tenni. E területen is a 80-as évek legnagyobb feladatát — ma úgy látjuk — a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználása fogja jelenteni. Ez a kényszerűség a meglevő erőforrások még alaposabb megismerésére kényszerít bennünket. A feltáró kutatások, vizsgálatok egyik célja, hogy az audiovizuális eszközöket és anyagokat minél hatékonyabban be tudjuk iktatni az oktatási folyamatba és előnyeiket minél jobban ki tudjuk használni. 1. Az audiovizuális eszközök és anyagok helye a tanítási-tanulási folyamatban A tanítási-tanulási folyamat bonyolult rendszer, melynek működését és hatékonyságát sok tényező összetett módon befolyásolja. Coombs nyomán az oktatási rendszert 12 főbb összetevőre (alrendszerre) lehet bontani. Coombsnál az alrendszerek felsorolása nem jelent rangsort, de ha mégis fontossági sorrendet alakítanánk ki, akkor az véleményünk szerint az alábbi lehetne: 1. Diákok 2. Tanárok 3. Célok és fontossági sorrend 4. Szerkezeti és ütemterv 5. Tartalom 6. Oktatástechnikai eszközök és anyagok (tanítási segédletek) 7. Technológia 8. Kutatás 9. Létesítmények 10. Minőségi ellenőrzés 11. Igazgatás 12. Költségek