Alkalmazott Pszichológia 2004/1-4. [antikvár]

AZ ALUL- ÉS FELÜLTELJESÍTÉS SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐI A TANULÓI ÉS TANÁRI VÉLEKEDÉSEK TÜKRÉBEN A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy az alul-, illetve felülteljesítő tanulók hogyan vélekednek magukról, s ez mennyire mutat összhangot a rájuk vonatkozó tanári vélekedésekkel. Az eredmények alátámasztják a nem intellektuális tényezők szerepét az iskolai eredményesség tekintetében. A vizsgált személyiségvonások terén a konformitás, a szociális kívánalmaknak való megfelelés igénye tűnik a legmarkánsabb tényezőnek. Bevezetés Az iskolai teljesítmény problémájának kérdésköre jelentős hazai és nemzetközi szakirodalommal rendelkezik, mégis fontos a jelenségkör további elemzése, mert igen sok tényező áll(hat) a háttérben. A témával foglalkozó pszichológiai, szociológiai, pedagógiai tanulmányok egybehangzóan felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a sorozatos iskolai problémák hatásai nemcsak individuális, de társadalmi szinten is markánsan jelentkeznek. Ennek egyik oka az, hogy azok a fiatalok, akik iskolai tanulmányaik során kudarcok sorát szenvedik el, nagyon gyakran marginalizálódnak, többé-kevésbé kiszorulnak a társadalmi részvétel gyakorlatából, s devianciaveszélyeztetettségük jelentősen megnő. Nem vagy csak kevéssé rendelkeznek a társadalmi sikerességhez kellő kompetenciákkal, s ezek hiányában nincs esélyük arra, hogy az élethelyzetükön változtassanak. Minthogy társadalmi szinten ezzel egyidejűleg a megszerzett képzettség szintje, korszerűsége, transzferálhatósága egyre inkább felértékelődik, mindenképpen cél, hogy az oktatási rendszer a maga speciális hatásmechanizmusaival és eszközrendszerével elősegítse a felzárkózást, a társadalmi integráció folyamatát. Ennek érdekében indokolt és egyre égetőbb feladat az iskolai alulteljesítés jelenségének megértése, mivel azt csak a megfelelő ismeretek birtokában lehet hatékonyan kezelni. Jelen vizsgálat az alul- és felülteljesítők önmagukra vonatkozó vélekedéseit igyekszik a tanári vélekedések tükrében bemutatni, s rámutatni a nem intellektuális tényezők szerepére a tanulmányi eredményesség terén.