Bővebb ismertető
Részlet:
Pszichológia, 1981, (1), 3, 317-330.
KARDOS LAJOS EL TE Általános Pszichológiai Tanszéke, Budapest
ZÖLD GYULA Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola, Eger
DISZKRIMINÁCIÓS TANULÁS ÜTVESZTŐ-JELLEGÜ ELRENDEZÉSBEN
Bevezetés és kérdésfeltevés
Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az emlékezet megszilárdulásának („con-solidation of memory") tanulmányozására az ún. elektrokonvulziós áramütés, mely közvetlenül a tanulás után az emlékezeti konszolidációt megszakítja. Az eredmények értelmezésénél nehézséget okozott az, hogy a szokványos, kritériumig való gyakorlás és ismétlés során olyan tényezők (proaktív és retroaktív befolyások) érvényesültek, melyek feltehetőleg nem az emlékezés megszilárdulását, hanem átmenetileg a felidézés lehetőségét érintették („performance factors"). (COONS és MILLER, 1960; McGAUGH és PETRINOVICH, 1965.) Ez arra késztette a kutatókat, hogy az ún. egyetlen próbás tanulási szituációval („síngle trial learning") próbálkozzanak (például MADSEN és McGAUGH, 1961). Azt vizsgálták tehát, hogy egyetlen próba (egyetlen „tapasztalat") emlékezeti hatását mennyire befolyásolja az elektrokonvulziós áramütés. Legtöbben azonban averzív (elkerülő) tanulást rendeztek meg. Ezzel egy másfajta zavaró tényezőt vezettek be, minthogy az elkerülés motivációja ugyancsak — mindenesetre enyhébb — áramütés volt. Ezt kiiktatandó, appetítív, ennivalóval jutalmazott tanulási formát választottak (TENEN, 1965; PINEL, 1969). Végül az idevágó kutatások tökéletesítésére egy különleges tanulási szituációt javasoltak GRABBE és ALPERN (1973), melyben a lokomóciós és a diszkriminációs tanulást sajátos módon összekapcsolták. Az állatoknak (egereknek) 6 választási pontos lineáris útvesztőt (melyben a választási pontok egy egyenes vonal mentén egyenlő távolságban helyezkednek el) kellett végigfutniuk. Az útvesztő „menetrendje" BJJBBJ volt, vagyis az első útelágazásnál a baloldali ágat (B), a másodiknál a jobboldalit (J) é.i.t. kellett választani. Az utolsó (hatodik) választási pontról a jól választott út, jutalomhoz (vízhez) vezetett (az állatokat 24 órán át szom-jaztatták). Az útvesztő további sajátossága az volt, hogy a helyes útelágazás minden választási ponton fehér színű, a zsákutca oldal pedig mindenütt fekete volt. Az állatok tehát — ahogyan a szerzők is kiemelik — az útvesztő végigfutása során a fehér és fekete közötti diszkriminációt is gyakorolták.(hatszor kellett a fehér jelzést választaniuk). Mindegyik kísérleti állat (összesen 30) az útvesztőt egyetlen egyszer futotta csak végig. Huszonnégy órával később következett a vizsgálati próba annak megállapítására, hogy az állatok tanultak-e valamit az egyszeri futás eredményeként. A szerzők szerint határozott javulási tendencia mutatkozott: az állatok a hat választási ponton az első futás során átlagban 3,50-szer választottak hibásan, a vizsgálati futásnál csak 2,50-szer (a véletlenszerűen elvárható hibázások száma nyilván 3).