kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

A. Sztrugackij - Galaktika 202-213. [antikvár]
 
6800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: Galaktika 202-213. [antikvár]
Szerző: A. Sztrugackij , Alekszandr Kazancer , Andrew M. Stephenson , Andrew Weiner , Antal József , Arthur C. Clarke , B. Sztrugackij , Barbara Rosenberg , Barok Márk , Ben Bova , Brian Aldiss , Brian Stableford , Bruce McAllister , Catalin Sandu , China Miéville , Christian Doan , David Brin , David Langford , Dmitrij Tarabanov , Dr. Horváth András , Elizabeth Hand , Eric Frank Russel , F. Tóth Benedek , Fedina Lídia , Fred Saberhagen , Frederic Brown , Gajdács Ádám , Greg Egan , H. H. Hollis , Ian R. MacLeod , Ifj. Hegedüs Sándor , Isaac Asimov , Jack Williamson , James Morrow , James Stoddard , Javier Cuevas , Joe Haldeman , John Shirley , Karawynn Long , Keith Laumer , Kenessei András , Képes Gábor , Kir Bulicsov , Kurt Vonnegut Jr. , Larry Niven , László Zoltán , Lawrence Schimel , Lázár Ervin , Lewis Shiner , Ljuben Dilov , Marina Gyacsenko , Mark A. Garland , Michael Marrak , Michael Swanwick , Michael T. Crickeet , Mihalik László , Murray Leinster , Neil Gaiman , Oleg Ovcsinnyikov , Patrick Raveau , Posta Alíz , Richard Wilson , Robert A. Heinlein , Robert David , Robert J. Sawyer , Robert Reed , Robert Sheckley , Robert Silverberg , Rodolfo Martínez , Roger Zelazny , Rubecz Mihály , Sam J. Lundwall , Stephen Baxter , Szeberényi Lehel , Szélesi Sándor , Szergej Gyacsenko , Szergej Lukjanyenko , Szűcs László , Terry Pratchett , Tim Pratt , Valerij Ciganov , Viktor Kolupajev , Walter Kubilius , William Gibson , Wolfgang Jeschke , Zsoldos Dávid Zsoldos Péter
Kiadó: Metropolis Media
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 230 mm
Szerzőről
A. Sztrugackij művei
Szerzőről
Alekszandr Kazancer művei
Szerzőről
Andrew M. Stephenson művei
Szerzőről
Andrew Weiner művei
Szerzőről
B. Sztrugackij művei
Szerzőről
Barbara Rosenberg művei
Szerzőről
Barok Márk művei
Szerzőről
Ben Bova művei
Szerzőről
Brian Aldiss művei
Szerzőről
Brian Stableford művei
Szerzőről
Bruce McAllister művei
Szerzőről
Catalin Sandu művei
Szerzőről
China Miéville művei
Szerzőről
Christian Doan művei
Szerzőről
David Langford művei
Szerzőről
Dmitrij Tarabanov művei
Szerzőről
Dr. Horváth András művei
Szerzőről
Elizabeth Hand művei
Szerzőről
Eric Frank Russel művei
Szerzőről
F. Tóth Benedek művei
Szerzőről
Fred Saberhagen művei
Szerzőről
Frederic Brown művei
Szerzőről
Gajdács Ádám művei
Szerzőről
Greg Egan művei
Szerzőről
H. H. Hollis művei
Szerzőről
Ian R. MacLeod művei
Szerzőről
Ifj. Hegedüs Sándor művei
Szerzőről
Isaac Asimov művei
Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6.)

Orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008).

Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

Asimov 1920. január 2. körül született (ez a hivatalos dátum, pontosan azonban nem ismert) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, molnár mesterséget űző zsidó családba. Isaac csak hároméves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, az sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.

1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. A háború végével besorozták az amerikai hadseregbe

Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte.

1942. július 26-án feleségül vette Gertrude Blugermant, s két gyermekük született, David (1951-ben) és Robyn Joan (1955-ben). 1970-ben szétköltöztek, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont.

1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensának, a rendkívüli intelligenciájú emberek egyesületének a kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt.

Asimov 1992. április 6-án halt meg.
Szerzőről
Jack Williamson művei
Szerzőről
James Morrow művei
Szerzőről
James Stoddard művei
Szerzőről
Javier Cuevas művei
Szerzőről
Joe Haldeman művei
Szerzőről
John Shirley művei
Szerzőről
Karawynn Long művei
Szerzőről
Keith Laumer művei
Szerzőről
Kenessei András művei
Szerzőről
Képes Gábor művei
Szerzőről
Kurt Vonnegut Jr. művei
Szerzőről
Larry Niven művei
Szerzőről
László Zoltán művei
Szerzőről
Lawrence Schimel művei
Szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Szerzőről
Lewis Shiner művei
Szerzőről
Ljuben Dilov művei
Szerzőről
Marina Gyacsenko művei
Szerzőről
Mark A. Garland művei
Szerzőről
Michael Marrak művei
Szerzőről
Michael Swanwick művei
Szerzőről
Michael T. Crickeet művei
Szerzőről
Mihalik László művei
Szerzőről
Murray Leinster művei
Szerzőről
Neil Gaiman művei
Neil Richard Gaiman (Anglia, Portchester, 1960. november 10. –) angol fantasy, képregény, sci-fi regényíró.

Legjelentősebb munkája a The Sandman képregénysorozat, illetve a Csillagpor (Stardust), az Amerikai istenek (American Gods), a Coraline és A temető könyve (The Graveyard Book). Gaiman művei számos díjat elnyertek, köztük több Eisner-, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjat. Ő az első olyan író, aki ugyanazon alkotásáért (Amerikai istenek) nyert Newbery Medalt (2009) és Carnegie Medalt (2010).

Neil Gaiman lengyel és más kelet-európai zsidó családtagok leszármazottja.

Gaiman már négyéves korára tudott olvasni. Egy mű, ami igazán mély benyomást tett rá, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyve volt. Másik gyermekkori kedvence volt Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje, melyet örök kedvencének nevezett.

Neil Gaiman több angol egyházi iskolában tanult, köztük a Fonthill iskolában is East Grinsteadben, az Ardingly középiskolában 1970 és 1974 között, és a croydoni Whitgift iskolában 1974-től 1977-ig.

Első feleségével, Mary McGrathtal 1985-ben házasodtak össze, miután megszületett első gyermekük, Michael.

Munkássága igen sok műfajt felölel. Főként regények, képregény és film forgatókönyvek, novellák, elbeszélő költemények, kisebb részben publicisztikai írások, életrajzok és tanulmányok töltik ki életművét.

Korai újságírói és non-fiction munkásságát leszámítva elsősorban a fantasztikus irodalom témáiban alkot. Leginkább fantasyszerzőként ismert, de Amerikai istenek és az Anansi fiúk című regényei egyértelműen a mágikus realizmus műfajába sorolandók. Néhány novellája kifejezetten a tudományos fantasztikus kategóriába tartozik, horror történetei pedig a természetfelettiből merítenek. Több ifjúsági könyve is megjelent, szintén fantasztikus témákban.

A nyolcvanas évek elején újságíróként dolgozott, interjúkat és könyvismertetéseket publikált. 1984-ben jelent meg a Duran Duran zenekart bemutató életrajzi munkája. Az évtized második felében jelent meg Don't Panic: The Official Hitchhiker's Guide to the Galaxy Companion című kötete, mely Douglas Adamsszel és a Galaxis útikalauz stopposoknak című művével foglalkozik. Ugyanebben az időben kezdődött együttműködése Sir Terry Pratchetttel az Elveszett Próféciák (eredeti cím Good Omens) című regényen.

Nemrég sok időt töltött Kínában, jelenleg ottani utazásairól és az ország mítoszáról tervez könyvet írni, ami mellett további két gyermekkönyvön is dolgozik.
Szerzőről
Oleg Ovcsinnyikov művei
Szerzőről
Patrick Raveau művei
Szerzőről
Posta Alíz művei
Szerzőről
Richard Wilson művei
Szerzőről
Robert A. Heinlein művei
Szerzőről
Robert David művei
Szerzőről
Robert Reed művei
Szerzőről
Robert Sheckley művei
Szerzőről
Robert Silverberg művei
Szerzőről
Rodolfo Martínez művei
Szerzőről
Rubecz Mihály művei
Szerzőről
Sam J. Lundwall művei
Szerzőről
Stephen Baxter művei
Szerzőről
Szeberényi Lehel művei
Szerzőről
Szergej Gyacsenko művei
Szerzőről
Szergej Lukjanyenko művei
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko (Karatau, Kazahsztán, 1968. április 11.) orosz sci-fi- és fantasy-író.

1968-ban Kazahsztánban született.
1986-ban kezdte orvosi tanulmányait Alma-Atában. 18 éves korában kezdett írással foglalkozni, 1987-ben jelent meg első írása. 1992-ben végzett, és terapeutaként kezdett dolgozni.

1990-ben ismerkedett meg a pszichológus Szonyával, akit még ugyanazon év szeptemberében feleségül vett. 1996-ban Moszkvába költöztek. Két gyermekük született (2004) és (2007).

Írói karrierjében az Éjszakai Őrség volt az áttörés, 1998-ban, majd négy folytatása.
Lukjanyenko saját bevallása szerint sokat merített a Sztrugackij fivérektől.
Szerzőről
Szűcs László művei
Szerzőről
Terry Pratchett művei
Sir Terence David John Pratchett (Beaconsfield, Buckinghamshire, Anglia, 1948. április 28. – Broad Chalke, 2015. március 12.)

A Brit Birodalom Rendje tisztje (OBE), Knight Bachelor, angol fantasy- és science fiction-író. Leginkább Korongvilág-regényeiről ismert. Más művei többek között a Johnny Maxwell Trilógia, és a Manák Trilógiája. Az íráson felül szorosan együttműködött könyveinek játékokba és színdarabokba való átültetésében.

13 évesen kezdett írni, és 15 éves volt első műve publikálásakor. Első regénye, The Carpet People, 1971-ben jelent meg, majd az első Korongvilág regénye, The Colour of Magic, 1983-ban került az angol könyvesboltok polcaira - A mágia színe magyar fordítása 1992-ben jelent meg -, és azután évente egy-két könyvet írt.

1990-ben az Egyesült Királyság bestseller szerzője; 2007 februárjára hozzávetőleg 50 millió könyve kelt el világszerte, 33 nyelven vált olvashatóvá. 1998-ban A Brit Birodalom Rendje tisztje (OBE) lett, „az irodalom érdekében tett szolgálataiért” (for services to literature). Regénye, The Amazing Maurice and his Educated Rodents 2001-ben Carnegie Medal-díjat nyert mint legjobb gyermekkönyv. Pratchett és könyvei körül rajongói valóságos kultuszt alakítottak ki.

Pratchett saját elmondása szerint szórakozásai: írás, sétálás, számítógépek, élet.Jól ismert volt arról, hogy előszeretettel visel nagy, fekete kalapokat, mint az a legtöbb regénye borítójának belsején látható. Gyerekként csillagász szeretett volna lenni, és beteljesítette ezen célkitűzését egy csillagvizsgáló építésével a kertjében.Terry Pratchett ateista, és az "Angol Humanisták Egyesületének Kiemelt Támogatója" (Distinguished Supporter of the British Humanist Association) volt.

2007 decemberében hozta nyilvánosságra, hogy Alzheimer-kórt állapítottak meg nála. Ezt követően nagy összegekkel támogatta az ezzel kapcsolatos kutatásokat, és a BBC egy filmes naplót is készített róla. 2011-ben bemutatták „Terry Pratchett: Choosing to Die” címmel.Állapota miatt asszisztensre és szövegfelismerő program segítségére szorult az íráshoz.

2009 újévétől hivatalosan a „Sir” megszólítás járt neki, mivel az irodalomért tett szolgálataiért a királynő a lovagi címmel tüntette ki.

2015. március 12-én halt meg otthonában, mellkasi fertőzés következtében.
Szerzőről
Tim Pratt művei
Szerzőről
Valerij Ciganov művei
Szerzőről
Viktor Kolupajev művei
Szerzőről
Walter Kubilius művei
Szerzőről
William Gibson művei
Szerzőről
Wolfgang Jeschke művei
Szerzőről
Zsoldos Dávid művei
Szerzőről
Zsoldos Péter művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet