Bővebb ismertető
részlet
Ezer éve a Körösök mentén 11.
Előszó az összeállításhoz
A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, művészetek, társadalomtudományok értékeinek eredményeinek teret biztosító folyóirat, amely kiemelt feladatának tekinti térségünk szellemi, művészeti tudományos életének figyelemmel követését és reprezentatív megjelenítését is.
A Millennium ugyanakkor alkalmat és lehetőséget kínált számunkra, hogy 2000-ben és 2001-ben egy-egy komplett szám erejéig a múltunkkal is szembenézzünk. Békés Megye Képviseló'-testülete által az ünnepi megyegyűlésen (2000. június 17-én) közfelkiáltással elfogadott millenniumi nyilatkozat többek között azt is kimondja: „Évszázados és jelenbeli értékeink további felfedezésre, megbecsülésre és a jövő érdekében való hasznosításra várnak. Legyünk büszkék eddigi eredményeinkre és mutassuk fel ország-világ számára ezeket!" A nem sokkal később megjelent Ezer éve a Körösök mentén című 2000/4. számunk és e mostani összeállítás mintha csak ennek a felszólításnak a szellemében készült volna, arra tesz kísérletet, hogy bemutassa térségünk ezer éves múltját, kulturális, művészeti élete fejlődésének fő tendenciáit, azon értékeit és eredményeit, amelyekkel hozzájárult a magyarság, illetve a világ gazdagításához, természetesen nem hiánytalanul, nem maximális teljességre törekedve, hiszen erre két szorosan összetartozó folyóiratszám sem lehet képes.
A tavalyi összeállítás a már befejezett múltat tárgyalta, a XX. századig, némely témakörben a IL világháborúig követve nyomon megyénk történelmét. Ebben a számban főként az elmúlt öt-hat évtized napjainkig tartó tendenciáinak bemutatására, a jelenünket közvetlenebbül meghatározó közelmúlt gondjainak és eredményeinek felvillantására törekedtünk, de néhány kérdéskörben (irodalomtörténet, mezőgazdaság, megyeszékhelyi címért folytatott vita) szükségszerű volt a visszatekintés egészen a múlt századig.
Előbb Erdmann Gyula nagy ívű esszéje fölvázolja megyénk IL világháború utáni történetének, fejlődésének mozgásirányait, az ezek kapcsán megfogalmazható kérdéseket, a különböző területen elért eredményeket. Majd további tanulmányok, esszék sorozata mutatja be a történelem, a társadalom, a kultúra, a művészeti élet legfontosabb csomópontjait, állomásait. Az adott szakterület legjobb ismerői által írott tudós dolgozatok közé lazább esszéisztikus szövegeket, a korabeli sajtóhírek alapján készült dolgozatokat vagy olyan naplójegyzetet is illesztettünk, mint a Molnár Istváné 1944-45-ből.
A kor elemzésére, megítélésére vonatkozóan nincs még mindenki által elfogadott, általánosan rögzült szempontrendszer, fogalmi apparátus, de talán el is múltak már azok az idők, amikor csak egyféle, egyedül érvényes álláspont és nyelvezet létezhetett bizonyos történelmi kérdések tárgyalásakor, így mi sem pró-