kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Hőnich Henrik - Történelmi Szemle 2016/4. [antikvár]
 
Részlet a kötetből: A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban A közjó a kora újkori politika egyik kulcsfogalma, de nem saját alkotása. A középkortól örökölte, amikor még az emberi megfontolásokat és megegyezéseket megelőző és minden tekintetben ezek felett...
780 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből: A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban A közjó a kora újkori politika egyik kulcsfogalma, de nem saját alkotása. A középkortól örökölte, amikor még az emberi megfontolásokat és megegyezéseket megelőző és minden tekintetben ezek felett álló isteni rendre utalt. Ezért, ahogy Aquinói Szent Tamás fogalmazott, a közjó az egyén javánál előbbre való.1 A kora újkor lassú laicizálódása során a természetjogi felfogás általában véve lépésről lépésre szekularizálódott, és ily módon emancipálódott is. Ekkor kapott világi tartalmat a közjó fogalma is. A 18. században érvényesülő haladás megtapasztalásának hatására kialakult és dominánssá vált a fejlődésgondolat.2 Ennek jegyében a közjó az immár e világi és a jövőbe kivetülő ideális állapot elérésére törekvő gondolkodás központi fogalma lett. Modern felfogása szerint a magasztos társadalmi, nemzeti stb. célok mindent legitimálnak, tekintet nélkül akármely felsőbb (isteni stb.) korlátra. A kora újkor (ebben az értelemben) átmeneti korszakában „a világ varázstalanításának" előrehaladtával elhalványult az isteni rendbe vetett bizalom, és a szuverenitás igényével fellépő abszolút uralkodó egyre kevésbé tudta magát a régi módon Isten kegyelméből uralkodó királyként elfogadtatni. A modern állam Leviathánja ezért éppúgy a közjó fokozatosan elvilágiasodó fogalmához nyúlt legitimitásának alátámasztására, mint ahogyan a republikanizmus politikai nyelvét beszélő ellenfelei is ezt tűzték zászlajukra - csak éppen azt némiképpen eltérően értelmezve, a régi módon a magánérdekekkel szemben definiálva. Már Machiavellinél azt láthatjuk, hogy A fejedelem című munkájának a középpontjában álló államreform, az uralkodónak hatalma megtartására irányuló magánérdeke nem önmagában legitim hivatkozási alap, hanem azáltal, hogy az uralkodó hatalmának a közösség (az alattvalók, a nép) érdekét kell szolgálnia.3 Az abszolút monarchia pedig ideológiája szerint (Jean Bodin) a közjót volt hivatott szolgálni.
Szerzőről
Hőnich Henrik művei
Szerzőről
Kapitány Adrienn művei
Szerzőről
Kertész Balázs művei
Szerzőről
Kökényest Zsolt művei
Szerzőről
Mátyás-Rausch Petra művei
Szerzőről
Miru György művei
Szerzőről
Patrice M. Dabrowski művei
Szerzőről
Rubén González Cuerva művei
Szerzőről
Szíjártó M. István művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet