kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

Bánki György - Alibi hat hónapra 23. [antikvár]
 
Térey János Saját bolygóra vágyni Sokan alapítottak várost a történelemben. Ua már nem szokás, mert kevés a hely, és túl sok a város. Ami nem változott: sokan emelnek szobrot önmaguknak manapság is, pedig tudhatnák, hogy ennek mindig csúnya lesz a vége. IVlások, akiknek...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Rebell im Land Tirol [antikvár]

Hans Benedikter

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3980 Ft

Hétköznapi szövegértés 1.

FÖLDVÁRI ERIKA

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2180 Ft

Chruschtschow erinnert sich [antikvár]

Edward Crankshaw

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6800 Ft

Hát ez őrület! [antikvár]

Beth Beechwood

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1740 Ft

Isten katonái [antikvár]

James Reston

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2490 Ft

Bihari gyermekmondókák [antikvár]

Fábián Imre, Faragó József

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5360 Ft

Eszméletlen jó viccek! [antikvár]

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Térey János Saját bolygóra vágyni Sokan alapítottak várost a történelemben. Ua már nem szokás, mert kevés a hely, és túl sok a város. Ami nem változott: sokan emelnek szobrot önmaguknak manapság is, pedig tudhatnák, hogy ennek mindig csúnya lesz a vége. IVlások, akiknek semmi sem jó ezen a Földön, magányra és saját bolygóra vágynak, ám ez legtöbbször csak üres jelszó marad. Majdnem mindenki vacog a bizonytalantól. Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy elhagyva a légkört, megszabadulva a gravitációtól, gépeikkel hasítsák az ismeretlent, az űr ember nem járta, óriástávcsővel kémlelhető régióit. Az én vágyaim sokkal földibbek és kézzelfoghatóbbak, ha nem is teljesen szerények. Bevallom, régóta szerettem volna saját tűzhányót, de nem olyat, mint amilyet az iskolában készítettünk gyurmából. Emlékszem, ecetet, szódabikarbónát használtunk, sőt piros festéket is bevetettünk a hatás kedvéért; és egyszer csak robbant. Mármint a műanyag palack a vulkán belsejében. Én valódi tűzhányót szerettem volna, amelyik lehet éppen törpe méretű is. Viszont működjön! Persze, ne legyen túl veszélyes, hunyjon ki a dühe, mikorra birtokba veszem. Jó, azért füstölhet. De csak módjával. Legyen takarítható kürtője, mint a kis herceg apró, hegyes hegykúpjainak a B-612-es bolygón. És lehetőleg legyen növényzete is. Fussanak szőlősorok az oldalán, kígyózzon az oldalán szerpentin, ágazzanak rajta ezerfelé az ösvények meg a földbe vájt mélyutak. Ami azt illeti: jobb volt álmodni róla, mint meglátni. A másét. Amikor megtudtam, hogy magánvulkán a valóságban is van, csak nem az enyém, óriási csalódást éreztem. Úgy történt, hogy mentünk, mentünk fölfelé a hegyre a fiaimmal egy kacskaringós dűlőben, és egyszer csak vége szakadt az útnak. Láttuk, a maradék villanypásztorral elkerítve. Ráadásul egy fekete puli kocogott elénk, hogy ímmel-ámmal megugasson minket. „Fiúk, ne érjetek a kerítéshez, mert megráz", figyelmeztettem a gyerekeket. „Apa, ezt hogy gondolták? - kérdezte a nagyfiam. - Mi az, hogy nem mehetünk föl a tetejére? A vulkán nem mindenkié?" „Csak azért, mert vulkán, nem. Van, akinek ez ugyanolyan hegy, mint a többi. Föld. Azé, aki megműveli." Mondják, Új-Zéland legszebb tájai is el vannak kerítve, megyényi területek ásítanak a drót mögött, de nem akartam ezzel szo-morítani a fiúkat. Annyi hegyet másztunk már meg, hát most ez az egyetlen kimarad, nem baj. „És csak egy ember tud szétnézni a csúcsról?", kérdezte a kicsi. „Igen. Meg akit ő odaenged. Büszke a púpjára. Fizetett érte." „Saját kilátása van?"
A szerzőről
Bánki György művei
Pszichoterápiával foglalkozó pszichiáter, író, publicista. Első önálló könyve, „A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról”, 2016-ban jelent meg.
Bárki Gergely művei
A szerzőről
Bart Dániel művei
Bart Dániel műfordítónak indult, de menet közben beszippantotta a gasztronómia és az újságírás.
Folyékony Kenyér nevű blogja megteremtette a magyar sörgasztronómia nyelvét. Nevéhez fűződik az első hazai kézműves sörfesztivál, a legendás Főzdefeszt, és Budapest első kézműves sörözője, az Élesztő.
Bazánth Ivola művei
Csepreghy Nándor művei
Fáy Miklós művei
Géczi János művei
Hammer Ferenc művei
Hegedűs D. Géza művei
Jaksity György művei
Juhász Anna művei
Képes Gábor művei
Kieselbach Ákos művei
Laik Eszter művei
Lampé Ágnes művei
Lázár Eszter művei
Lázáry René Sándor művei
Majoros Áron Zsolt művei
Malonyai Péter művei
Maros András művei
A szerzőről
Máté Gábor művei
Színész, rendező, a budapesti Katona József Színház igazgatója.

Fotó © Éder Vera
Mód Orsolya művei
Molnár Krisztina Rita művei
Nagy József művei
Németh György művei
A szerzőről
Nyáry Krisztián művei
Nyáry Krisztián író, irodalmár, kommunikációs szakember

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, majd a Magvető és az Atheaneum könyvkiadók igazgatója.

Jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója és Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetőjeként dolgozik. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei. A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Festői szerelmek című kötetében 19−20. századi magyar festők párkapcsolatait mutatja be, Fölébredett a föld című könyvében pedig 1848−49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Legújabb kötete, az Életemnél is jobban a 2018-ban megjelent Írjál és szeressél című szerelmeslevél gyűjtemény folytatása. Posztjait a Facebookon ma már több mint 60 ezren követik.
Orosz Györgyi művei
A szerzőről
Pál Sándor Attila művei
Pál Sándor Attila

Pál Sándor Attila 1989-ben született Szankon. Szentendrén él. Író, költő, kritikus, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékén volt doktorandusz, a Forrás folyóirat szerkesztője.

Díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2015), Írók Boltja Könyvösztöndíj (2017)
Pékár Bianka művei
Sákovicsné Dömölky Lidia művei
Sebastian Brant művei
A szerzőről
Szabó Edit művei
Szabó Edit újságíró, televíziós szerkesztő

1989-ben szerzett diplomát az Egri Tanárképző Főiskola magyar-ének-zene szakán. 1991-től a Magyar Televízió kulturális és közéleti műsorainak szerkesztő-riportere, a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. Alapító főszerkesztőként, majd programigazgatóként vezette a 2004-ben indult TV Paprika nevű tematikus tévécsatornát, miközben bor-és gasztronómiai kultúrával foglalkozó írásait több lap is rendszeresen közölte. 2009 óta a Népszabadság Top 100 Bor című magazinjának főszerkesztője, a Magyar Dal Napja elnevezésű országos rendezvényfolyam főszervezője, valamint éttermek, borászatok, gasztronómiai és kulturális rendezvények kommunikációs tanácsadója.

A Corvina Kiadónál megjelent könyve: Nagy séfkönyv (2014)
Szerényi Gábor művei
A szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Tönkő Vera művei
Vajkai Zsófia művei
Vámos Miklós művei
A szerzőről
Váncsa István művei
Váncsa István (Biharnagybajom, 1949. június 11. –) újságíró. Írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.

Írásai előbb az Új Írás (1973), majd az Élet és Irodalom (1975) hasábjain jelentek meg. 1975–80 között tévékritikusként dolgozott.1976-tól az Élet és Irodalom munkatársa; először tervezőszerkesztő, 1990-től főszerkesztő-helyettes, 1993-tól szerkesztő, 1995-től ismét főszerkesztő-helyettes. 1991-től a Számítástechnika főmunkatársa. A kilencvenes évek elejétől a Hócipő állandó publicistája. A Heti Hetes televízióműsor gyakori vendége.

Egyik hobbija a főzés. Felesége Molnár Erzsébet, neves publicista.
Varga Edina művei
Winkler Nóra művei
A szerzőről
Zoltán Gábor művei
Zoltán Gábor
1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.

Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.

2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.

„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet