A ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör évkönyve 1984 [antikvár]

Részlet a könyvből:Negyven éve szabad Cegléd Negyven évvel ezelőtt , 1944. november 4-én szabadult fel Cegléd. A város ekkor már túl volt történetének egyik legkomorabb szakaszán, 1944. augusztusában és szeptemberében több bombatámadás is érte. A rendszeres katonai behivások a férfilakosság nagy részét elvitték a városból. Szeptember 12-én a városi önkormányzat is megszűnt és a városi képviselőtestület működését felfüggesztették. A bombázások elől a lakosság a külterületre menekült, fokozva ezzel a bizonytalanságot és a felfordulást. A félelmet és a zavart növelték az egyre-másra megjelenő kiüritési parancsok. A város vezetői közül a polgármester és a rendőrparancsnok november 2-án hagyták el Ceglédet. Már ezen a napon hire érkezett Nagykőrös felszabadulásának. A városháza udvarán 4-én délután négy óra tájban jelentek meg a vörös csillagos szovjet katonák. A pincékben lévő emberek lassan feljöttek rejtekhelyükről, és döbbenten látták a kifosztott, romba dőlt várost , az elnéptelenedett utcákat, a 25 éves Horthy-rendszer szomorú örökségét, A front és vele együtt a harcoló szovjet katonaság nagy része november 5-én továbbvonult. A legfelsőbb szovjet katonai parancsnokság a város élére katonai vezetőt nevezett ki, akinek legfontosabb feladata az uj élet megindítása, az elmenekült, szétesett közigazgatás megszervezése volt. így rövidesen hirdetmények jelentek meg, amelyek a lakosság nyugalmának megőrzésére, a munka felvételére és a szovjet hadsereg iránti barátságra szólitottak fel. Már ekkor leszögezték a szovjet kiáltványok: "Magyarok! Semmi okotok a félelemre. A Vörös Hadsereg nem mint hóditó jött Magyarországba, hanem mint a magyar nép felszabaditója a német fasiszta uralom alól. "