A középiskolai oktatás négy évtizede Battonyán 1947-1987 [antikvár]

ElőszóA viharsarki" szöglet egy viszonylag fiatal, de már szép hagyományokat teremtett középiskolájának emlékkönyvét veszi kézbe e jubileumi kiadvánnyal az olvasó. Nem váratlan és előzmény nélküli az intézmény ilyen jelentkezése, hiszen 40 éves története során újra meg újra sikerült olyan értelmiségi alkotóműhellyé válnia, ahol már több figyelemre méltó kiadványt gondoztak.Az iskolai évkönyvek és emlékkönyvek szerkesztése valamikori iskoláinknak folyamatos gyakorlata volt, mai rohanó tempójú világunkban azonban az effajta híradás a világba megritkult, elapadt. Pedig az iskolának is nagy szüksége lenne rá, hogy a társadalmi nyilvánosság széles körben, igazabban és többet tudjon eredményeiről, küzdelmeiről, bejárt útjáról, hogy egy-egy szak, profil mögött ne csak a tárgyilagos kínálatot lássa, hanem azokat az erőfeszítéseket is, melyeket például Battonyán a szakközépiskola létrehozása és annak gyakori profilváltozása, bővítése megkívánt az iskolai közösségtől. Másrészt ezek a visszatekintések, iskolai életről szóló tudósítások mindig számvetések, még ha csak leíró jellegűek is. Az iskolát e hagyományok ismerete, tudatos felhasználása segíti újat teremteni, ezek ismeretében hibátlanabbul érti a jelen tényeit, jobban tudja, hogy a ma honnan ered, mit hozhat és a múlton épülve merre tarthat. Ezekben az áttekintésekben tanulóival is tudatosítani képes, hogy ahol most tanulnak, az az alma mater" az oktatás-nevelés műhelye volt mindig esetünkben már 4 évtizede. így erősödhet az iskolához kötődés érzése, mely segítheti az intézményt további feladatai eredményes megvalósításában.Ezért meg kell becsülnünk az iskolatörténeti emlékkönyvkiadás battonyai hagyományait, s örülnünk kell e magára figyelés és figyeltetés mostani példájának is. Minél több és minél régebbi hagyomány van egy iskolában, annál eredményesebben tudja az emberré nevelés, az életre felkészítés feladatait megoldani. A legjobb iskoláink mindig7