A Mohácsi Történelmi Emlékhely [antikvár]

Részlet a könyvből:"Tisztelt Emlékülés!A mohácsi csata 450. évfordulóján az ország népe megemlékezik a négy és félszáz éve történtekről. szokatlan dolog, hogy egy vesztett csatáról emlékezünk meg. A csatavesztések hatása hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlik, az idő begyógyítja a sebeket, a nép teremtő ereje pótolja a veszteségeket emberi életekben és anyagi javakban. Ez az általános megállapítása a mohácsi csatára is érvényes. Mohács azonban maradandóbb nyomot hagyott nemcsak azért, mert a királyi hadsereg a királlyal együtt a csatatéren veszett, de azért is, mert itt a középkori Magyarország omlott össze. A következmények pedig a történelem vaslogikájával jöttek egymás után: az ország részekre bomlása, a török és a Habsburg-uralom, az ellenük vívott küzdelem. Mindez hosszabb szakaszon át az ország történetének egyik meghatározója lett. A romokból sok-sok szenvedés és hosszú út után született meg a szétszakított részek egyesítésével az új Magyarország, miközben évszázadok mulasztását kellett pótolni. Mohács természetesen az egyik láncszem azoknak az eseményeknek egymásutánjában, amelyek közvetlenül vagy közvetve Moháccsal hozhatók összefüggésbe.A Mohácshoz vezető, egymásba fonódó fejlődéssor messziről indult el. Könnyen kivehető, látható jele: Hunyadi Mátyás erős központosított államának összeomlása; a Jagello-korszak hosszú időn keresztül nem folytatható máról-holnapra élése, súlyos belső ellentmondásai, távlattalansága, a Jagellók családi politikája, amely a Habsburgok útját egyengette a magyar trónra; a parasztság elviselhetetlen helyzete, megmozdulásának kegyetlen letörése és ezzel a parasztok kiiktatása a védelem erői közül. Mindezek egyenként is megrázkódtatással jártak, összességükben pedig elegendők voltak, hogy az ország sírját ássák meg, de még közelebb hozta a veszedelmet, hogy az oszmán Török Birodalom Szulejmán szultán alatt éppen ekkor kezdett újból hódító politikába, Magyarország pedig a Duna völgyében terjeszkedése útjába esett."