A régi Athén II. (töredék) [antikvár]

Részlet a kötetből:A ParthenonMár ismertettük azokat a körülményeket, a melyek között a Parthenon épült. Mielőtt azonban az épületnek részletesebb tanulmányozásához fogunk, a mely magában egyesíti mindannak javát, a mi kiválót s jellemzőt a görög építőművészet és szobrászat alkotott, röviden végig kell tekintenünk azon viszontagságain, melyek szerkezetén és díszítésén nyomokat hagytak. A Parthenonnak, a mint fennebb láttuk, lényegében késznek kellett lennie 488-ban Kr. e., legalább is annyira késznek, hogy a cellájában levő Athena Parthenos arany- és elefántcsontszobra fel volt szentelhető. A következő századokban, jóllehet néhányszor baleset vagy fosztogatás érinthette tartalmát, az épület maga, úgy látszik, sértetlen maradt. A legkomolyabb veszély, a melyről említés történik, az a tűzvész volt, a mely kevéssel 404 után az opisthodomosban pusztított. E tűzeset miatt börtönre vetették Athenának és a többi istennek kincstárnokait, a kiknek nyilvános számadásai valószínűleg a lángokban vesztek el. A leírásból nem világlik ki, hogy magán az épületen esett-e kár. Plutarchos megjegyzi, hogy az ő idejében a Parthenon olyan pompás állapotban volt, mintha csak nemrégen építették volna.