Jubileumi tudományos ülésszak 3. (töredék) [antikvár]

Ladányi AndorA FELSŐOKTATÁSI POLITIKA FÉL ÉVSZÁZADA ÉS A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMA Közgazdaságtudományi Egyetem fejlődése az elmúlt 50 esztendőben szorosan összefüggött a felsőoktatási politika alakulásával; ugyanakkor a felsőoktatási politikát jelentős mértékben az általános politikai viszonyok határozták meg. E meghatározottság a Közgazdaságtudományi Egyetem esetében - a közgazdászképzés és a gazdaság kapcsolatából, az egyetemen képviselt tudományszakok jellegéből következően - erőteljesebb volt, mint számos más felsőoktatási intézmény esetében. Az 50 évből több mint négy évtized az államszocialista korszakra esik, közel egy évtized pedig a rendszerváltozás utáni időszakra.Az államszocialista periódus felsőoktatási politikájának alakulását áttekintve elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy e periódus nem tekinthető teljesen homogén korszaknak, az egyes időszakok politikai változásai a felsőoktatási politikát is befolyásolták. E korszak ismertetésére rátérve: az 1948-tól kiépülő államszocialista rendszer felsőoktatási politikáját alapvetően a hatalmi struktúra (és annak ideológiai alapjai), valamint a tervgazdaság követelményei határozták meg. Ez megnyilvánult a monolitikus pártirányításban, mind országos, mind helyi, mind pedig intézményi szinten a páltszervek és pártszervezetek szerepében, a felsőoktatás centralizált-bürokratikus állami irányításában és az intézmények minimálisra korlátozott önállóságában, a hallgatóság szociális összetételének gyökeres megváltoztatása érdekében a felvételeknél az osztálypolitika, a származás szerinti kategorizálás megvalósításában, a káderpolitikában a szakmai-tudományos követelmények rovására a világnézeti-politikai szempontok érvényesítésében, az oktatás ideológiai meghatározottságában, a felvételi keretszámok megállapításával és a végző hallgatók központi elosztás alapján történő kötelező elhelyezkedésével a tervgazdaság rendszerének a felsőoktatásra való kiteijesztésében, a hallgatólétszámnak a gazdaságpolitika változásaival és a gazdasági ciklusokkal összefüggő nagyfokú ingadozásában, a hallgatók számottevő részének nem megfelelő előképzettségére tekintettel a képzés túlzott kötöttségében, valamint iskolás jellegű oktatási formák és módszerek alkalmazásában, továbbá a szakemberképzés feladatainak egyoldalú előtérbe állítása miatt az egyetemek tudományos kutatómunkájának és tudományos utánpótlást képző funkciójának elsorvadásában.