Történeti tanulmányok 11. [antikvár]

Részlet:A KISZOMBORI RÓNAY-KASTÉLY MAROSVÁRI ATTILA - SÍPOS GYÖRGYA kiszombori Rónay-kastély (Kiszombor, Móricz Zsigmond u. 1-3. műemléki száma: 94581) fennállása óta az érdeklődés középpontjában állt. Tömege, formája az e vidékre látogatót mindig is magával ragadta vagy meghökkentette. Az 1859-ben felépült kastély a településen már-már hagyományosnak tekinthető ív-pillérsoros homlokzatával és timpanonnal koronázott közép-rizalitjával alapjaiban a klasszicista hagyományok folytatója. Az 1850-es években már uralkodó stílusirányzatnak számító romantikára az épület véghomlokzatához kissé szervetlenül csatlakozó torony és az ablakkeretezések részletei utalnak. A főtömeg és a torony stiláris és tömegformálási ellentétét a kastély tervezője nem tudta feloldani, a két épületrész csatlakozásának átmenetei nincsenek kiérlelve. A fő-tömeg néhány romantikus részlet ellenére is alapvetően klasszicista nyugalma és a mozgalmas, fiatornyaival a középkori várépítészetet megidéző torony ellentétének feszültsége ma nem érzékelhető. Nem érzékelhető, mert a kastélyt övező park teljes kiirtása folytán, illetve néhány döbbenetesen igénytelen gazdasági épület és a tömör kerítés felhúzása miatt a teljes épületre nincs rálátás és a több mint fél évszázados pusztulás és pusztítás alatt az épület részletei is elkezdtek mállani. A főépületnél évtizedekkel korábbi a Rónayak eredeti rezidenciája, amely a kastély melléképületeként maradt fenn, s ha lehet, még siralmasabb állapotban van: eredeti részleteiből szinte semmi nem maradt korunkra, így mielőbbi és elengedhetetlen helyreállítása csak egy alapos épületkutatás után lenne lehetséges.A kastélyt Rónay Móric (1813-1890), Torontál vármegye al-, utóbb főjegyzője, 1848-49-ben és 1861-1867 között első alispánja, majd 1871 és 1873 között a vármegye főispánja építtette. Mivel hivatása a megyeszékhelyhez kötötte, 1849 előtt családjával Nagybecskereken élt. Onnan a szabadságharc bukása után tért vissza Zomborra, és a mai kastély mellett álló földszintes épületbe költözött, melyből a kastély megépítését követően konyhát, cselédházat és istállót alakítottak ki.2 Mivel az 1850-es években 3 kúria is épült a családban, Móricz sem akart hátrább maradni rokonai mögött, és olyan szép és nagy házat akart építeni,1A műemlékjegyzék leírása: Volt Rónay-kastély, romantikus, épült 1858 körül, földszintes, nagy belmagasságú terekkel, nyugati rövid oldalán háromszintes bástyaszerű torony. Parkját kiirtották." CSMM 19.2Id. Rónay Elemér 1964. dec. 31-ei levele dr. Tóth Ferenc múzeumigazgatóhoz. Közli: SlPOS 2002. bz. n.