Ezermester 1958-1960. (vegyes számok) (22 db) [antikvár]

Részlet: ELOXÁLÁS HÁZILAG Az alumínium ^felületvédelmének legjobb módszere az elektromos oxidálás — rövidítve eloxá-lás —, ez qz eljárás mesterségesen megvastagítja az alumínium felületén magától kialakuló, vékony, s ezért nem kielégítő védelmet nyújtó oxidréteget. Az elektromos oxidál ásnak az a Dényege, hogy áramvezető folyadékba két elektródot merítünk és egyenáramot vezetünk át rajtuk, ekkor a pozitív elektródon — az anó-don —i oxigén !fejlődik; így az anód-ként alkalmazott alumíniumtárgyon fejlődő oxigén oxidálja a fém felületét. Az oxidáció a felülettől befelé terjed, tehát a fejlődő oxigén egyre mélyebben alakítja át oxiddá az alumíniumod. Az alumíniumoxid azonban nem vezeti az elektromosságot, megvastagodva tehát egyre kevesebb áramot enged át, vagyis egy idő múlva megszűnik az oxigénfejlődés. Az oxidrétegnek szigetelőképességén kívül további előnye, hogy ellenáll kisebb mechanikai igénybevételnek is. A hőt viszonylag jól bírja, 150 C fokig károsodás nélkül melegíthető. Minthogy az oxidbevonat pórusos — festhető is, a festékanyag ugyanis behúzódik a pórusokba és Ott megkötődik, tehát tartósan színezi az alumíniumot. Mi szükséges ahhoz, hogy barkács-műhelyünkben házilag is éloxálhas-suink? A rendelkezésre álló áramkör feszültségét 12—15 V-ra kell csökkentenünk, tehát szükség van egy transzformátorra. Ennek teljesítménye az eloxálandó tárgytól függ: négyzetdeoiméterenlként kb. két am- per árarrufelvétellel kell számolnunk. Egyenáramú eloxáfliáshoz hasonló teljesítményű egyenirányítót kell használnunk. Be kell szereznünk továbbá egy legalább 25 cm széles edényit, amelyben az eloxállandó tárgyak teljesen elmerülhetnek (1). A legjobb egy üveg-, kőagyag- vagy porcelántál, de megfelel az ólomlemezzel vagy PVC-vel bélelt vas-, illdtve fa-kád is. Az előzetes lúgos maratás, zsírtalanítás céljára ugyancsak olyan méretű vasedény kell, amelyben a legnagyobb munkadarab is elmerül. Munkáinkhoz továbbá egy festő-edényt és legalább négy öblítőedényt (pl. befőttes üvegeit) is készítsünk elő. Végül egy tűzálló jénai itál is szükséges a fényesítő maraltáshoz. Ezeket az edényeket gondosan mossuk ki langyos trisós-oldattal. EZuitán félkemény ialumLniumhu-zalból befüggesztő szerszámokat kell készítenünk, ezek leggyakrabban alkalmazható típusait és használlatuk módját rajzaiinikon mutatjuk be (2). A szerszámok teljesen fémtiszták legyenek és erősen szorítsanak, nehogy eloxálás közben a munkadarabok elmozdulhassanak. Fanitos az is, hogy a szerszámok minél kisebb felületen énünitkezzenek ja miunkadiaralboklklal; ezeken a pontokon ugyanis sem oxidréteg, sem szín nem képződik. A Mifekvési pontok tehát a mélyedésekben és a takart részeken legyenek. A szerszámokon kívül még a következő anyagokra van szükségünk: ammóniákszóda vagy trisó, technikai kénsav, technikai foszfor' sav, (technikai salétromsav, réz- vagy