Bővebb ismertető
Részlet:
Előszó
Az integrált bajai felsőfokú intézmény, az Eötvös József Főiskola első olyan kiadványát nyújtjuk át az olvasóknak, amelyben bemutatjuk a két fakultáson folyó kutatómunka néhány irányát és (rész)eredményeit.
Ezek a tanulmányok olyan alkalmazott kutatásokról számolnak be, amelyek témájukban szorosan kapcsolódnak a főiskolán folyó sokszínű képzéshez, azok tartalmi vagy módszertani megújításához, illetve olyan eredményeket tartalmaznak, amelyeket az intézmény felhasználói (óvodák, iskolák, közművelődési intézmények, vízügyi igazgatóságok, vízmüvek, környezetvédelmi felügyelőségek stb.) is hasznosíthatnak gyakorlati tevékenységük során.
A változatos témájú dolgozatokat a képzési profil főbb irányainak nyomán három fő témakör köré csoportosítottuk.
A tanítóképzés és háttere c. fejezetbe soroltuk az alsófokú pedagógusképzéssel és a közművelődési szakemberképzéssel kapcsolatos írásokat. A nemzetiségi és idegennyelvi oktatás témakörén belül a nemzetiségi pedagógusképzés általános és speciális (pl. kétnyelvűség) kérdéseiről, nemzetiségi kultúra kutatásról, valamint a modern idegennyelvoktatás újabb lehetőségeiről olvashatunk. A műszaki és közgazdasági kutatások c. fejezet tanulmányai nagyobb részt a Műszaki Fakultás fő profilját jelentő „vizes" témák néhány új eredményeiről tájékoztatnak.
Eötvös Józsefnek, intézményünk névadójának egy találó gondolata szerint: „ A tudomány pedig hasonló a hegyhez, amelyre többen különböző oldalról felmennek. Minél magasabbra hágnak, annál nagyobb, tágasabb látókört nyernek, de annál inkább közelednek is egymáshoz, és amikor a hegy csúcsára érnek, együtt vannak, és kezet nyújtanak egymásnak."
Úgy vélem, s tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy e hegy megmászása nagyon nehéz, sok-sok kínnal, de örömmel is járó cselekvés. A csúcsra csak nagyon kevesen jutnak fel, de ők sem csupán saját erejükből, hanem mások munkájának eredményeit felhasználva, azokra támaszkodva. Sokan nekivágnak e hegynek, nagyon különböző magasságokig jutnak el, de hiszem azt, hogy minden eredmény - még a legszerényebb is - gyarapítja a tudományos értékek tárát, hozzájárul a tudomány fejlődéséhez.
Ez a kötet is különböző magasságokról tudósít, és ez természetes, hiszen a szerzők között akadnak egészen fiatal oktatók, akik még csak első, de nagyon határozott lépéseiket teszik meg e területen, és vannak közöttük már elismert eredményekkel rendelkező, tapasztalt kollégák is.
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató