A fehér mágus [antikvár]

ELSŐ NAP Emily szálfaegyenesen tért vissza a tára1 mögé. Egy percig nem gondolt arra, hogy jobb lenne hazamenni, vagy bezárkózni az irodába. Emilyt nem úgy nevelték, hogy kitérjen a kötelesség elől, bármilyen megrázkódtatás hatására. Ránézett a következő betegre, és már semmi más nem létezett számára. Történetesen egy idősebb asszony mutatta két duzzadt kezét, arra szeretett volna gyógyszert. Úgy vélte, megerőltette a kertben a gyomlálással. Emily más véleményen volt. Ezek tipikus köszvénycsomók, arra pedig nem elég kenőcsöt kenni. Csináltatni kell egy vérképet, az pontosan kimutatja, ha köszvény. Addig is adott egy kis füzetet arról, mi a helyes táplálkozás különböző izületi betegségek esetén. Egy kis diéta, például a hús kiiktatása csak jót tesz a szervezetnek. Azért kenőcsöt is adott, egy tubus Arnica-zselét. A beteg elégedetten távozott. A következőnek annyi gyógyszer volt felírva, hogy Emily magában elátkozta az orvost. Tehetetlenül kellett néznie az utolsó penny-jeit is kiszámoló bácsika sápadt, beesett arcát. - Drágák ezek a gyógyszerek, kedvesem — mondta a szegény öregember, miközben elrakodott a táskájába. - Nem sok ez egy kicsit? — kockáztatta meg Emily óvatosan. - Ezt mind szednem kell, azt mondta a doktor úr. Csak ne lennének ilyen drágák! — sóhajtott újra a bácsi, miközben elindult kifelé. — Jobban ugyan nem leszek tőlük. ' tára: gyógyszertári munkaasztal 3