kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


A magyar költészet remekei [antikvár]

Ábrányi Emil, Andrássy Béla, Arany János, Arany László, Bajza Jenő, Bajza József, Balla Miklós, Balogh Zoltán, Bárd Miklós, Báró Eötvös József, Bartók Lajos, Benedek Aladár, Beöthy László, Beöthy Zsigmond, Berecz Károly, Boruth Elemér, Bozzai Pál, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csiky Gergely, Csukássi József, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dálnoky Lajos, Darmay Viktor, Dengi János, Dóczi Lajos, Dömötör János, Dömötör Pál, Dura Máté, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Erdélyi Zoltán, Fehér Jenő, Fejes István, Garay János, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Góbi Imre, Greguss Ágost, gróf Zichy Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Horváth Elemér, Horváth Endre, ifj. Apáthy István, Illyés Bálint, Inczédy László, Jakab Ödön, Jámbor Pál, Jánosi Gusztáv, Jókai Mór, Kerényi Frigyes, Kéry Gyula, Kisfaludy Károly, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Kompolthy Tivadar, Koroda Pál, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kunoss Endre, Lauka Gusztáv, Lévay József, Lipcsey Ádám, Lisznyai Kálmán, Luby Sándor, Madách Imre, Makai Emil, Martos Ferenc, Mentovich Ferenc, Nagy Imre, Névy László, Nyilas Samu, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálmai Kálmán, Pap Endre, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Prém József, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula, Sárosi Gyula, Sas Ede, Somló Sándor, Sükei Károly, Szabados János, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Szakál Lajos, Szász Béla, Szász Gerő, Szász Károly, Szávay Gyula, Székács József, Székely Sándor, Szelestey László, Szemere Miklós, Szendrey Júlia, Szentessy Gyula, Szomory Károly, Tárkányi Béla József, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Udvardy Géza, Vachott Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Varsányi Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Vörösmarty Mihály, Wohl Janka, Zalár József, Zempléni Árpád, Zilahy Károly, Zoltán Vilmos

Antikvár
 
Két saját szent bibliája van minden nemzetnek: a történelmének szent könyve és a kötészetének kincses kötete. Van nekünk is mindkettőből. Van szent történelmünk, van szépséges költészetünk. Az első a nemzeti önérzet, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója,...
6280 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

A magyar költészet remekei [antikvár]

Ábrányi Emil, Andrássy Béla, Arany János, Arany László, Bajza Jenő, Bajza József, Balla Miklós, Balogh Zoltán, Bárd Miklós, Báró Eötvös József, Bartók Lajos, Benedek Aladár, Beöthy László, Beöthy Zsigmond, Berecz Károly, Boruth Elemér, Bozzai Pál, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csiky Gergely, Csukássi József, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dálnoky Lajos, Darmay Viktor, Dengi János, Dóczi Lajos, Dömötör János, Dömötör Pál, Dura Máté, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Erdélyi Zoltán, Fehér Jenő, Fejes István, Garay János, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Góbi Imre, Greguss Ágost, gróf Zichy Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Horváth Elemér, Horváth Endre, ifj. Apáthy István, Illyés Bálint, Inczédy László, Jakab Ödön, Jámbor Pál, Jánosi Gusztáv, Jókai Mór, Kerényi Frigyes, Kéry Gyula, Kisfaludy Károly, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Kompolthy Tivadar, Koroda Pál, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kunoss Endre, Lauka Gusztáv, Lévay József, Lipcsey Ádám, Lisznyai Kálmán, Luby Sándor, Madách Imre, Makai Emil, Martos Ferenc, Mentovich Ferenc, Nagy Imre, Névy László, Nyilas Samu, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálmai Kálmán, Pap Endre, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Prém József, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula, Sárosi Gyula, Sas Ede, Somló Sándor, Sükei Károly, Szabados János, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Szakál Lajos, Szász Béla, Szász Gerő, Szász Károly, Szávay Gyula, Székács József, Székely Sándor, Szelestey László, Szemere Miklós, Szendrey Júlia, Szentessy Gyula, Szomory Károly, Tárkányi Béla József, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Udvardy Géza, Vachott Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Varsányi Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Vörösmarty Mihály, Wohl Janka, Zalár József, Zempléni Árpád, Zilahy Károly, Zoltán Vilmos

5020 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Két saját szent bibliája van minden nemzetnek: a történelmének szent könyve és a kötészetének kincses kötete. Van nekünk is mindkettőből. Van szent történelmünk, van szépséges költészetünk. Az első a nemzeti önérzet, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója, nevelője, a ki hol glóriával, hol szent vérrel irt sorokban hirdeti nemzet létünket, melyért munkálkodnunk, küzdenünk - és ha a balsors úgy kivánja - meghalnunk kell. A második a lélek malasztja, mely megnemesíti ifjaink és leányaink lelkét, megszilárdítja a férfi szivét és gyönyörködtet mindeneket. E másodikat nyujtjuk itt e könyvben. Kettős czél lebegett szemünk előtt, a mikor kiadtuk: Az irodalmi műveltség fejlesztése és a nemzeti érzés ápolása.
Termékadatok
Cím: A magyar költészet remekei [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Andrássy Béla , Arany János , Arany László , Bajza Jenő , Bajza József , Balla Miklós , Balogh Zoltán , Bárd Miklós , Báró Eötvös József , Bartók Lajos , Benedek Aladár , Beöthy László , Beöthy Zsigmond , Berecz Károly , Boruth Elemér , Bozzai Pál , Csató Pál , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csiky Gergely , Csukássi József , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Dálnoky Lajos , Darmay Viktor , Dengi János , Dóczi Lajos , Dömötör János , Dömötör Pál , Dura Máté , Endrődi Sándor , Erdélyi János , Erdélyi Zoltán , Fehér Jenő , Fejes István , Garay János , Gárdonyi Géza , Gáspár Imre , Góbi Imre , Greguss Ágost , gróf Zichy Géza , Győry Vilmos , Gyulai Pál , Heltai Jenő , Horváth Elemér , Horváth Endre , ifj. Apáthy István , Illyés Bálint , Inczédy László , Jakab Ödön , Jámbor Pál , Jánosi Gusztáv , Jókai Mór , Kerényi Frigyes , Kéry Gyula , Kisfaludy Károly , Kiss József , Komjáthy Jenő , Komócsy József , Kompolthy Tivadar , Koroda Pál , Kozma Andor , Kölcsey Ferenc , Kriza János , Kunoss Endre , Lauka Gusztáv , Lévay József , Lipcsey Ádám , Lisznyai Kálmán , Luby Sándor , Madách Imre , Makai Emil , Martos Ferenc , Mentovich Ferenc , Nagy Imre , Névy László , Nyilas Samu , Pákh Albert , Palágyi Lajos , Pálmai Kálmán , Pap Endre , Pap Zoltán , Pásztor Árpád , Petőfi Sándor , Pósa Lajos , Prém József , Radó Antal , Rákosi Jenő , Reviczky Gyula , Rudnyánszky Gyula , Sárosi Gyula , Sas Ede , Somló Sándor , Sükei Károly , Szabados János , Szabó Endre , Szabolcska Mihály , Szakál Lajos , Szász Béla , Szász Gerő , Szász Károly , Szávay Gyula , Székács József , Székely Sándor , Szelestey László , Szemere Miklós , Szendrey Júlia , Szentessy Gyula , Szomory Károly , Tárkányi Béla József , Telekes Béla , Thaly Kálmán , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Tóth Lőrinc , Udvardy Géza , Vachott Sándor , Váradi Antal , Vargha Gyula , Varsányi Gyula , Vértessy Gyula , Vida József , Vörösmarty Mihály , Wohl Janka , Zalár József , Zempléni Árpád , Zilahy Károly Zoltán Vilmos
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kötés: Vászon
Méret: 150 mm x 200 mm
Andrássy Béla művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Bajza Jenő művei
Balla Miklós művei
Balogh Zoltán művei
Bárd Miklós művei
Báró Eötvös József művei
Bartók Lajos művei
Benedek Aladár művei
Beöthy László művei
Beöthy Zsigmond művei
Berecz Károly művei
Boruth Elemér művei
Bozzai Pál művei
Csató Pál művei
Csengey Gusztáv művei
Csepreghy Ferenc művei
Csukássi József művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Dálnoky Lajos művei
Darmay Viktor művei
Dengi János művei
Dóczi Lajos művei
Dömötör János művei
Dömötör Pál művei
Dura Máté művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi Zoltán művei
Fehér Jenő művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Gáspár Imre művei
Góbi Imre művei
Greguss Ágost művei
gróf Zichy Géza művei
Győry Vilmos művei
Heltai Jenő művei
Horváth Elemér művei
Horváth Endre művei
ifj. Apáthy István művei
Illyés Bálint művei
Inczédy László művei
Jakab Ödön művei
Jámbor Pál művei
Jánosi Gusztáv művei
Jókai Mór művei
Kerényi Frigyes művei
Kéry Gyula művei
Kisfaludy Károly művei
Kiss József művei
Komjáthy Jenő művei
Komócsy József művei
Kompolthy Tivadar művei
Koroda Pál művei
Kozma Andor művei
Kölcsey Ferenc művei
Kriza János művei
Kunoss Endre művei
Lauka Gusztáv művei
Lévay József művei
Lipcsey Ádám művei
Lisznyai Kálmán művei
Luby Sándor művei
Madách Imre művei
Makai Emil művei
Martos Ferenc művei
Mentovich Ferenc művei
Névy László művei
Nyilas Samu művei
Pákh Albert művei
Palágyi Lajos művei
Pálmai Kálmán művei
Pap Endre művei
Pap Zoltán művei
Pásztor Árpád művei
Petőfi Sándor művei
A szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Prém József művei
Radó Antal művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sárosi Gyula művei
Sas Ede művei
Somló Sándor művei
Sükei Károly művei
Szabados János művei
Szabó Endre művei
Szabolcska Mihály művei
Szakál Lajos művei
Szász Béla művei
Szász Gerő művei
Szász Károly művei
Szávay Gyula művei
Székács József művei
Székely Sándor művei
Szelestey László művei
Szemere Miklós művei
Szentessy Gyula művei
Szomory Károly művei
Tárkányi Béla József művei
Telekes Béla művei
Thaly Kálmán művei
Torkos László művei
Tóth Endre művei
Tóth Kálmán művei
Tóth Lőrinc művei
Udvardy Géza művei
Vachott Sándor művei
Váradi Antal művei
Vargha Gyula művei
Vértessy Gyula művei
Vida József művei
Wohl Janka művei
Zalár József művei
Zempléni Árpád művei
Zilahy Károly művei
Zoltán Vilmos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet